Az Adatvédelmi Hatóság intézkedését várja a Szülői Hang Közösség
Az Adatvédelmi Hatósághoz fordult a Szülői Hang Közösség, amiért előfordult, hogy az iskolákban adatokat gyűjtöttek a tanulók vallásáról, és ezt a KRÉTÁ-ban vagy más rendszerben tárolták, noha ez nem jogszerű. A Szülői Hang kéri a hatóság jogi állásfoglalását, és amennyiben szükséges, a jogsértések megszüntetését.
Először novemberben robbant ki a botrány, hogy a Krétában megjelent a tanulók felekezeti hovatartozása. Előzőleg egy szülő a Szülői Hang csoportban arról érdeklődött, megteheti-e az iskola, hogy arra kérje a szülőket; adják meg a gyerekük felekezeti hovatartozását, azokét is, akik nem járnak hittanra. Hogy miért, azt egyébként nem indokolták meg.
Az esetről akkor az Eduline Közoktatás: Kérheti az iskola a diák felekezeti hovatartozásának megadását? - EDULINE.hu is beszámolt. Ők arra jutottak, hogy az iskola nem kérheti a diák felekezeti hovatartozásának megadását. A köznevelési törvényben az áll, az iskola csak a következő személyes adatokat tarthatja nyilván a tanulmányi rendszerében: a gyerek, tanuló neve, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, személyi azonosításra szolgáló okmány megnevezése és száma, telefonszáma, elektronikus levelezési címe, társadalombiztosítási azonosító jele. Emellett nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, valamint száma. A felsorolásban szerepel még az oktatási azonosító száma, a diákigazolvány sorszáma is. Ugyanakkor a felekezeti hovatartozásról szóló adatok itt nem szerepelnek. Az intézmény tehát nem kötelezheti sem a szülőket, sem a diákokat a felekezeti hovatartozás megadására.
A Népszava is beszámolt akkor az esetről. A lap A diákok vallását is rögzíthetik a KRÉTA-ban, van olyan iskola, ahol erre vezetői utasítást is kaptak című cikkében azt írta: az állami általános iskolákban 2013 szeptemberében vezették be a kötelező hit- és erkölcstan (hittan), valamint az etika-erkölcstan (röviden csak etika) tantárgyakat, a szülőknek ezek közül kell választaniuk, melyikre járjanak gyermekeik heti egy órában. A KRÉTA beállításai között azonban csak később jelent meg a tanulók vallási adataira vonatkozó opció.
Ugyanakkor jogilag is aggályos, hogy a diákok vallási hovatartozását rögzítsék az iskolai adminisztrációs rendszerben, vagy a szülőket kötelezzék az adatok megadására. A vallási adatok a hazai és uniós jog szerint is különleges személyes adatnak minősülnek, speciális adatkezelési szabályok vonatkoznak rájuk.
A Belügyminisztérium megerősítette, ezeknek az adatoknak a megadását az állami köznevelési intézmények tanulói, szülői, gondviselői jogszerűen megtagadhatják. S hogy egyáltalán milyen célt szolgál a KRÉTA-ban a tanulók vallási adatainak kezelésére használható opció? A BM szerint számos egyházi fenntartású intézmény a felvétel feltételeként előírja valamely vallás vagy világnézet elfogadását, ezért van lehetőség a vallási hovatartozás rögzítésére a KRÉTA felületén.
Amit még érdemes tudni: a 2010-es kormányváltás után jelentősen emelkedett az egyházi fenntartású iskolák száma. A 2024/2025-ös tanévben – a szakképzést nem beleszámolva – a közoktatás 18 százaléka működött egyházi fenntartásban. A folyamatokról a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat által közzétett, A közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány számolt be, intézménytípusokra lebontva: az alapfokú képzést nyújtó intézmények esetében 9,4 százalékról 17,5 százalékra, a középfokú intézményeknél 10,4-ról 26,8 százalékra, az óvodák esetében 5,6-ról 12,1 százalékra nőtt az egyházi intézmények aránya 12 év leforgása alatt. A legnagyobb egyházi fenntartó a Magyar Katolikus Egyház, amely az idei tanévben 366 köznevelési és szakképzési intézményt működtet 787 feladatellátási helyen (egy iskolának több intézményegysége, tagiskolája is lehet) összesen mintegy 149 ezer tanulóval.
A Szülői Hang véleménye minderről: „a tanulóknak kötelezően részt kell venniük hit- vagy erkölcstan oktatáson, ehhez természetesen az iskolának nyilván kell tartania, hogy melyik tanuló milyen foglalkozáson vesz részt. De ez nem jelenti azt, hogy az iskolák a tanulók vallásáról tartanak nyilván adatokat, hiszen előfordulhat, hogy egyes családok különböző okokból nem a világnézetüknek megfelelő hit- vagy erkölcstan foglalkozást választják. Hasonló a helyzet az egyházi intézményeknél történő felvételi eljárásban: bár egyes egyházi intézmények megkövetelhetik a tanulók hitéleti tevékenységét, ez sem jelentheti azt, hogy a diákok vallásáról tarthatnak nyilván adatokat.”
A szülői közösség arra is felhívja a figyelmet, a szülők ne adjanak meg adatokat az iskolának gyermekük vallásáról, erre nem kötelezhetők és ezekkel az adatokkal visszaélés is történhet. A Szülői Hang pedig várja az Adatvédelmi Hatóság állásfoglalását és intézkedését!
