Hónapról-hónapra 8. rész: Iványit tovább üldözi Orbán bosszúja, vétlen gyerekek az áldozatok
Aranyigazság: az év vége a számvetés ideje, mi is ezt tesszük 12 részes sorozatunkkal, amelyben sorra vesszük, az idén melyik hónapban mi volt a legfontosabb/legérdekesebb/legizgalmasabb/legkomolyabb következménnyel járó történés. Ezúttal augusztust vizsgáltuk meg, s a hatalomnak Iványi Gábor ellen folytatott évtizedes hadjáratára esett a választásunk. Mert bár a lelkészt, az egyházát és a karitatív egyesületét immár több mint egy évtizede válogatott vegzálással próbálja ellehetetleníti Orbán Viktor, és a sleppje – legyen szó az adóhatóságról, az oktatási hivatalról, minisztériumokról stb. – az idén talán minden eddiginél mélyebbre mentek: az Iványiék által támogatott, segített gyerekeken ütöttek egy életre szóló sebet, mégpedig augusztus végén.
A szeptemberi iskolakezdés előtti hét utolsó napján délután öt órakor állami autókból kiszálló hivatalnokok kezdtek el kiszállítani leveleket olyan budapesti családoknak, ahol egy vagy több gyermek a Wesley oktatási intézménynek volt a tanulója. A levélben – a szülök döbbenetére – az állt, hogy hova kell beírtatniuk a gyereküket a pár nap múlva induló iskolai évre. Azokat a – zömmel egyébként speciális nevelésű igényű – kisgyerekeket, akik évek óta az Iványi Gáborék által fenntartott intézménybe jártak. És akik az idén is oda készültek...
...Ám – mint arról a Hírklikk is beszámolt – belerondított Sára Botond fideszes csinovnyik, a fővárosi kormányhivatal vezetője: a tanévkezdés előtti hét második felében törölte a nyilvántartásból ezeknek a gyerekeknek az iskoláját. Nem egyet, rögtön kettőt is Budapesten, arra hivatkozva, hogy a fenntartójuk, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség jelentős tartozást halmozott fel a közműszolgáltatóknál és az adóhatóságnál, ez pedig veszélyezteti a gyerekek folyamatos és biztonságos nevelését. Holott – mint korábban megírtuk – Iványiék az intézményeik tanévkezdéskor történő megnyitására készültek, miközben derűlátásra okot adó tárgyalásokban álltak a NAV-val és az Oktatási Hivatallal. Ráadásul a NAV már korábban elkezdte inkasszálni a tartozásaik fejében a MET és az Oltalom számláit. Az már csak – árulkodó – hab a tortán, hogy utóbb a Népszava kiderítette: a Sára Botond vezette kormányhivatal majdnem háromszor akkora tartozást halmozott fel (júliusban 424 millió forint adóssága volt), mint az általa erre hivatkozva törölt Iványi-féle Wesley-iskolák (nekik 150 millió forintos az adósságuk).
Még rosszabbul járt a szintén a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség fenntartásában működő szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, amely egy (munka)nappal a tanévnyitó előtt kapta meg a verdiktet: törölték a magán vagy egyházi fenntartású közoktatási intézmények nyilvántartásából. A szegedi iskola azon a hétfőn adta volna át pályázati pénzből felújított tornatermét, mindent előkészítettek az évkezdésre és a tanévnyitó ünnepségre.
A hatalmat nem hatotta meg a többszáz gyerek drámája – mert ez, főleg a speciális nevelésű gyerekek esetében drámát jelent –, de nem érdekelték a tüntetések, sőt, az sem, hogy végül a bíróság is kimondta, hogy a gyerekek jogai sérültek, és azonnali jogvédelmet rendelet el az intézményekre. De akkor már késő volt.
Ez a két utóbbi, tüntetéseket is kiváltó kormányzati lépést előtt is sorra kényszerültek bezárni Iványi Gáborék intézményei. A MET és az OKT ellehetetlenítése, kiszorításának a folyamata az oktatásból – és részben a szociális ellátásból is – egyértelmű. Az idén csak ráerősítettek a hatalom urai, s – miként korábban mi magunk fogalmaztunk – Orbán Viktornak és embereinek 2011 óta a gyakorlatban megvalósított és megvalósulás alatt lévő – ördögi – stratégiájának az eredménye immár szinte naponta hozza a – méreggel átitatott – „gyümölcsöket”.
Már hosszú évek óta zajlik tehát Iványi Gábor üldöztetése, Orbánék számtalan aljas lépést tettek már ellene és bosszúból a MET és az OKT ellen, mióta sok-sok éve a lelkész – aki amúgy Orbán Viktor és Lévai Anikó esketője, illetve első lányuk, Ráhel keresztelője volt – visszautasította, hogy demonstratívan odaálljon Orbán Viktor mellé. Orbán azóta bosszújának az eszközeként használja az állami hatóságokat, a minisztériumokat stb., s nem zavarta még az sem, hogy korábban Strasbourgban is Iványiéknak adtak igazat a bírák.
14 évvel ezelőtti kormányra kerülése után, azonnal beindult ez a bosszúhadjárat. 2011-ben alkotmánysértő módon elvették a MET korábbi egyházi státuszát, s azóta már a kiegészítő támogatást is, azaz a normatív állami támogatás részleges majd teljes elvonásával kellett ugyanazokat az államtól átvállalt szociális és oktatási feladatokat ellátniuk, mint korábban.
A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ítéletét a státusz visszaállításáról a magyar állam nem hajtotta végre, az ebből adódó forrásmegvonások következtében a MET jelentős összegű köztartozást halmozott fel – állítja a MET.
Csak 2021-ben kapták vissza az egyházi egy százalékos gyűjtésének jogát, a technikai számukat, így a több éves kiesés miatt jelentős kiegészítő bevételtől estek el. Pedig például a legutóbbi, a 2024-as felajánlásokat tekintve, a MET volt a három. legtöbb egy százalékot kapó egyház csaknem 1,05 milliárd forinttal, az OKE pedig a 12. a civil szervezetek listáján 108 millió forinttal.
2023-ban már az állami normatívákból kezdték elvonni a köztartozásokat, így a MET a béreket éppen fedező támogatáshoz sem jutott hozzá teljes összegben, ezért majdnem fél éven át nem kaptak fizetést a munkavállalóik.
Az ügyészség megtámadta az Alkotmánybíróság jogerős döntését bejegyzett egyházi státuszukról, amit a Kúria jóváhagyott, így a státusz megváltozott. Nyilvántartásba vett egyházzá visszaminősítve pedig elesnek az egy százalékos felajánlások után járó kiegészítő támogatástól, ami többszáz milliós összeget jelent. Alkotmánybírósági panasszal éltek, de azt – van, kinek ez meglepő? – az Ab visszautasította.
A MET megbízott egy szakértői csoportot, amely egy gazdasági intézkedési, majd egy adósságrendezési tervet nyújtott be a NAV és a Belügyminisztérium illetékes vezetőinek, hogy a krízishelyzetben is fenntarthassák az ellátottjaiknak nyújtott szolgáltatásaikat. Egyértelművé tették, hogy az állami normatív támogatásokból, átszervezések és válságköltségvetés bevezetésével az intézményrendszerük fenntartható, folyamatosan működtethető. Benyújtották az ütemezett, intézményekre lebontott tartozásrendezést, amely öt éven belül lehetővé teszi minden köztartozásuk visszafizetését. Személyesen tárgyaltak a BM, a NAV illetékeseivel, javaslataikat figyelembe véve, kiegészítették a beadványokat, és eredményes tárgyalásokat folytattak szolgáltatóikkal a közüzemi tartozások részletekben rendezéséről, és a törlesztés későbbi megkezdéséről.
Mindennek ellenére, a NAV nyár közepén a MET és az OKE valamennyi intézményének számláit inkasszálta, azóta – az inkasszók hol lekerültek, hol visszakerültek. Az Oltalom Karitatív Egyesületnek felajánlott 107 milliós egy százalékos támogatást a NAV szintén inkasszálta, az alapítványi egy százalék és a korábban elvont pályázati pénzek visszautalására irányuló kérelmüket elutasították.
De decemberre is jutott még egy aljas húzásra ideje és energiája a hatalomnak. Ahogy azt a Hírklikk is megírta, a Magyar Államkincstár (MÁK) Budapesti és Pest Vármegyei Igazgatósága ugyanis elutasította az Oltalom Karitatív Egyesület 2025-ös évre benyújtott normatív támogatási igényét. Indoklásuk szerint az OKE 2023-ban és 2024-ben is szerepel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének meg nem felelő munkáltatók között, s ennek hiányában nem nyújtható állami normatív támogatás. Magyarul: 2025-ben nem kapnak semmilyen állami forrást annak a feladatnak az ellátásra, amelyet amúgy az államnak kellene elvégeznie. Ráadásul a hivatkozott 2023-as – egyetlen munkavállalót érintő – bejelentés-elmulasztás oka adminisztratív volt, s még abban az évben korrigálták is, ennek ellenére – valamilyen furcsa (vagy inkább nem is furcsa) okból az egyesület a mai napig szerepel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének meg nem felelő munkáltatók között. Plusz: a 2024-es évre vonatkozó normatíva-igényléskor is fennállt ugyanez a helyzet, akkor mégsem született elutasító határozat. Az OKE egyébiránt a sorozatos normatívaelvonások és az egy százalékos szja támogatás inkasszálása után rendezte köztartozásait, így törvény szerint nem lenne akadálya a normatíva közvetlen nyújtásának. Ez pedig lehetővé tenné a jelenlegi OKE intézmények működtetését, a járulékok befizetését, illetve néhány, jelenleg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) fenntartásában működő intézmény átvételét.
S hogy hol tartanak ma?
A MET és az Oltalom Karitatív Egyesület (OKE) jelenleg két közoktatási intézményt, három idősotthont, négy hajléktalanellátó intézményt, egy kórházat és egy főiskolát üzemeltet...
Az orbáni gépezet totális lerohanásának az elindulása előtt 17 szociális és 20 oktatási intézmény, továbbá 4 idősotthon és egy könyvtár tartozott hozzájuk. Az idei frontális támadás következtében több intézményüket bezárták, másokat átvettek állami fenntartók vagy önkormányzatok, megint másutt önkormányzatok átvállaltak bizonyos terheket, de Iványiék is tisztában vannak azzal, hogy az is veszélyben van, ami még megmaradt nekik, náluk.
S hogy mi várható? Van-e, lehet-e bármi fejlemény? Iványiék az egyházat ért jogsérelmek miatt már korábban keresetet nyújtottak be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságára, s a testület azt decemberben befogadta. Amíg ott ítélet nem születik (ez hosszabb folyamat lesz) abban bíznak, hogy az egyházi egy százalékot megkapják, amiből kompenzálni tudják a – még ilyen körülmények között is mellettük kitartó – dolgozókat az elszenvedett többhavi „bértelenségért”. S ha megjön a pénz, akkor talán nyernek egy kis időt arra, hogy újra tárgyalják a lehetőségeiket a hatóságokkal...
|
Iványi így emlékezik „Csak találgatni tudok” – válaszolt Friderikusz Sándor kérdésére a Friderikusz Podcast egyik idei adásában Iványi, hogy vajon miért gyűlöli őt ennyire a hatalom. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a lelkész szerint Orbán számára az is kényelmetlen lehet, hogy időről-időre emlékezteti őt a hajdani demokrata önmagára, ám akár egy konkrét történet is lehet a kulcs. Az ezredfordulón kezdett megromlani kettejük viszonya, miután még az első Orbán-kormány idején Balog Zoltán megkereste őt a miniszterelnök üzenetével: ha kiállna egy közös fotóra Orbán Viktorral, akkor kiemelt támogatást adna a munkájukhoz. Iványi azonban nemet mondott. Egyrészt azért, mert – mint fejtegette – már akkor érezni lehetett az előszelét Orbán politikai pálfordulásának. „A Liberális Internacionálénak volt az alelnöke, és ebből kezdett ilyen ókonzervatívvá, majd szélsőségessé lenni. És ezt én ijesztőnek találtam, és nem akartam ezzel közösséget vállalni” – magyarázta Friderikusznak Iványi, majd úgy folytatta, amikor Balog megkereste, ő leszögezte neki, hogy nincs szüksége kiemelt támogatásra, csak annyit adjanak nekik, amennyi jár. És állítólag ezen halálosan megsértődött – mondta a lelkész a miniszterelnökre utalva. |
A sorozat eddig megjelent cikkei:
Hónapról hónapra 1. rész: Kétségessé vált a 23 éves Visegrádi együttműködés jövője
Hónapról hónapra 2. rész: Tíz nap, amely megrengette a NER-t
Hónapról hónapra 3. rész: Orbán Viktor szakmányban „sajtóperel”
Hónapról hónapra 4. rész: Orbán Gáspár csádi missziója és az orosz érdek
Hónapról hónapra 5. rész: Egy hivatalosan meg sem ünnepelt 20. évforduló
Hónapról hónapra 6. rész: Árad és lassan már tarol a Tisza
Hónapról hónapra 7. rész: Folytatódó elszegényedés és lemaradás az EU-ban
