Nemzeti konzultáció: így lesz magánvagyon az állami milliárdokból
A nemzeti konzultációval rengeteg állami pénzt lehet úgy elkölteni, hogy magánpénzekké alakulnak át, azaz így lehet ellopni a pénzt – a cél is elsősorban ez, nem pedig a tábor összetartása, s még csak nem is az eredmény lobogtatása – mondta Herényi Károly, volt MDF-es politikus, jelenleg önkormányzati képviselő, akivel a nemzeti konzultáció fogadtatásáról készített közvélemény-kutatás eredménye kapcsán beszélgettünk. Az említett felmérés szerint csak az emberek 15 százaléka mondja biztosra, hogy kitölti az íveket. Kiderült az is, hogy a magyarok nem csak a hasznosságát, hanem a megbízhatóságát illetően is szkeptikusak. Nem véletlen tehát, hogy az október 28.-án indult, levél formájában postán kiküldött és úgy is visszavárt konzultációt egy hónap után a kormány átterelte az online térbe is.
A Magyar Hang felkérésére az Opinio Institute november végén a 16 éven felüliek ezer fős mintáján, mobilapplikációs és kiegészítő webes adatfelvétel segítségével készített reprezentatív felmérést, amelynek az eredménye nem mondható túlságosan meglepőnek, viszont több mint beigazolja a közvélemény általános hozzáállását a Fidesz-féle nemzeti konzultációhoz. Kiderült, hogy az emberek hallottak róla (87 százalék), igaz, kisebbségben vannak azok (45 százalék), akik a részleteit is ismerik, ám ezen belül a kormánypárti szavazók 64 százaléka nagyjából ismeri a témáit.
A lakosság 15 százaléka ígéri biztosra, hogy kitölti (vagy már ki is töltötte) a konzultációt, további 19 százalék valószínűsíti azt. A kormánypártiak táborában sem éri el az 50 százalékot (47 százalék) a biztos kitöltők aránya. Érdekes módon, a másik véglet a Tisza-szavazóké, akiknek a statisztikai értelemben elhanyagolható 1 százaléka mondta csak ezt.
Ami kiderült, széles körű a bizalmatlanság a kormány által majdan közölt eredmény megbízhatóságát illetően. A válaszadók több, mint a kétharmada (69 százalék) szerint inkább, vagy egyáltalán nem lesznek megbízhatóak, és még a kormánypártiak 23 százaléka is ezen az állásponton van. A legbizalmatlanabbak ebben a kérdésben is a Tisza-szavazók, ők gyakorlatilag egyöntetűen (96 százalék) azt gondolják, hogy az adatokat valamilyen formában manipulálva tálalják majd a közvélemény elé.
Tegyük hozzá, a társadalom nem csak ebben lát át szitán. Ezt már mi mondjuk a felmérésnek arra az eredményére, miszerint alapjában véve, az ilyen inkább, vagy nagyon hasznos módja lehet az állampolgári vélemények becsatornázásának a döntéshozatalba (38 százalék).
Kiderült az is, hogy a válaszadók 77 százaléka vállalkozott arra, hogy megbecsülje, hány ilyen nemzeti konzultációt tartottak eddig. 5-6 konzultációra tippelt a relatív többség (19 százalék), de viszonylag sokan tippeltek még 3-4-re is (16 százalék). A helyes választ (13 nemzeti konzultáció volt eddig összesen a Fidesz-kormányok alatt) csupán 3 százaléknyian találták el, és 10 fölötti számra is csak 13 százaléknyian emlékeztek. A konkrét témák kapcsán még homályosabbak az emlékek: a megkérdezettek 69 százaléka egyáltalán nem válaszolt a kérdésre, 14 százaléka a bevándorlást említette, ezen kívül még gazdasági kérdések, az EU, a háború, a családok és gyermekvédelem, a genderrel és LMBTQ-val kapcsolatos kérdések fordultak meg a szabadszavas kérdésre adott válaszok között, de a bevándorláshoz képest jóval kisebb arányban.
A most napvilágot látott felmérés is arra utal, hogy a lakosság javarészt elutasítja ezt a nemzeti konzultálgatósdit. No meg persze az is kiderült, hogy vélhetően nem nagyon akaródzik kitöltögetni és postán visszajuttatni az íveket. Mindenesetre a kormány – egyébként nem először – az eredetileg csak postai úton meghirdetett akciót átterelte, illetve kiegészítette az online térrel is. Mint tudatták: december 20.-áig várják vissza a postán a kitöltött íveket, amelyeket azonban november 30.-a óta már online is ki lehet tölteni. Közben teljes gőzzel megy a kormányzati propaganda-kampány, arra próbálják buzdítani az embereket, töltsék ki az íveket. Vajon azt remélik, hogy így sikerül majd valamilyen normálisabb számokat produkálniuk? De egyáltalán, mi szüksége van a kormánynak egy ilyen akcióra akkor, amikor láthatóan már a saját tábora sem becsüli azt túlságosan sokra? Mi lehet a cél? Herényi Károlyt kérdeztük.
„A cél nem más, mint a pénz lenyúlása” – vágta rá a korábbi MDF-es politikus, aki jelenleg önkormányzati képviselőként tevékenykedik a közéletben. Úgy látja, nem is annyira a tábor összetartása a Fidesz célja a nemzeti konzultációval, hiszen ők is láthatják: teljes egészében hatástalan, versenyképtelen ez a próbálkozásuk. Viszont – húzta alá – rengeteg állami pénzt lehet úgy elkölteni, hogy azok a pénzek magánpénzekké alakulnak át, hiszen magáncégekkel bonyolíttatják le az akciót. „Az egész teljesen céltalan, semmi más nem vezérli a Fideszt ezzel, mint a habzsolás” – húzta alá Herényi, aki járulékos „haszonként” említette, hogy lehet rá hazug módon hivatkozni, „s mint tudjuk, a Fideszt soha nem zavarta a hazugság”.
S hogy mit szól a Magyar Hang által ismertetett felmérés eredményéhez? A veterán rendszerváltó politikus pozitívnak mondta azt. Mint rámutatott „reményt ad arra, hogy csak ébredezik valami, és nem teljesen elhülyített még a magyar társadalom”.
Mint arról mi is több cikkben beszámoltunk (a többi között itt), a „Magyarország meg tudja csinálni” jelszóval zajló legújabb nemzeti konzultáció valójában egy nemzeti néphülyítő szándékú propaganda akció, amely ezúttal is olyan kérdéseket fogalmaz meg, amelyekre épeszű ember nem mondhat nemet. A témája az állítólagos új gazdaságpolitika, s a béremeléstől kezdve a kedvezményes hiteleken át, lakhatási támogatásig mindenféle mézesmadzaggal próbálják csábítani ezzel is a szavazókat. (A konkrét kérdések itt találhatók).
