Szelényi Zoltán: meglehet, nem jól készítették fel Orbán Viktort a magyar orvosok számáról

A kötcsei találkozón, amely a jobboldal hagyományos, zárt körű piknikje, a rögtönzött sajtótájékoztatón a magyar egészségügy helyzetét firtató újságírói kérdésre a kormányfő azt válaszolta, hogy nyolcezerrel több orvos van most, mint 2010-ben. Ha ez így van, akkor hol vannak? Miért van orvoshiány Magyarországon? 

Nem tudom ellenőrizni milyen adatokból dolgozik a miniszterelnök úr, de a nyolcezer orvos számomra finoman szólva is hihetetlenül hangzik. Ám tegyük fel, hogy ennyivel több orvos van, csakhogy a többségük kezdő – tehát nincs szakmai tapasztalata –, akkor ez nem sokat lendít az ellátás színvonalán. A magyar orvostársadalom ugyanis kettészakadt. Viszonylag sok rezidens van, akik csak felügyelet mellett dolgozhatnak. Ugyanakkor sok a nyugdíjas, vagy nyugdíjhoz közel álló kolléga. A szakmailag jól felkészült és terhelhető középgeneráció hiányzik a rendszerből, hiszen az orvosok többsége friss szakvizsgával a zsebében hagyja el az országot, vagy megy el a magánellátásba. A munkaerőhiány jelenleg már nem csak az orvosok szintjén, hanem a szakdolgozók, ápolók szintjén is jelentkezik. A propagandával ellentétben, ugyanis elmaradt a hathatós szakdolgozói béremelés. A betegágy mellett dolgozókra, asszisztensekre pedig egyre több feladat hárul – hogy mást ne említsek, a megnövekedett adminisztrációs teher. Mindeközben ők szembesülnek elsőként a rendszer fogyatékosságaival: a gyógyszerhiánnyal, eszközhiánnyal, nemegyszer a tiszta textilia, vagy a takarítás hiányával. Vagyis a romló munkakörülmények párosulnak az alacsony anyagi megbecsültséggel.

Az ügyeletes körzetek módosítása is azt mutatja, hogy kevés az orvos?

Az ügyeletek átalakítása véleményem szerint nem tisztán szakmapolitikai lépés. Itt arról van szó, hogy egy decentralizált rendszert, amely az önkormányzatok és kistérségi társulások kezelésében állt, átalakítanak egy központilag vezérelt struktúrává, miközben az ehhez rendelt forrásokat is kiveszik az önkormányzatok zsebéből. Ez teljesen összecseng az iskolák, szociális intézmények és kórházak államosításával és az önkormányzatiság felszámolásával.

A miniszterelnök által említett béremeléssel az orvosok és a szakdolgozók is elégedettek?

Az orvosi béremelés valóban jelentős mértékű volt, így az orvosi fizetések megközelítik a környező uniós államok bérszintjét. Ez lassíthatja az elvándorlást. A szakdolgozói béremelésről nem mondható el ugyanez.

Az látszik már, hány olyan orvostanhallgató írt alá szerződést arról, hogy tanulmányai támogatásának fejében pár évig az országban marad dolgozni?

Ahogy korábban elmondtam, a fiatal orvosok a szakvizsga megszerzése után hagyják el az államilag finanszírozott egészségügyet, pont akkor, amikor már önállóan is „bevethetők” lennének. Ez pedig nem sokat segít a rendszer egészén. Visszatérve a miniszterelnök által hangoztatott nyolcezerrel több orvosra, fogalmam sincs, hogy milyen adatokból dolgozik, így az is elképzelhető, hogy nem megfelelő szakmai felkészítést kapott.

A klimatizált helyiségek száma minden évben nő. „Tehát minden évben megyünk előre az egészségügyben is", de természetesen nem értünk a munka végére – mondta Orbán Viktor. Hogy látja, mennyire halad az egészségügy fejlesztése?

Itt sajnos többről van szó, mint néhány légkondicionáló felszerelése. A kórházépületek általános műszaki állapota kétségbeejtő szinten van. Az elmaradt karbantartások, felújítások miatt sok kórház már alig alkalmas a gyógyító tevékenységre. Szükség lenne teljesen új, a huszonegyedik század követelményeinek megfelelő kórházakra, rendelőkre, de erre láthatóan nincs politikai akarat. Pedig a 2010-es években megtörtént az épületek részletes műszaki felmérése. Ha akkor elkezdődik egy átfogó rekonstrukció - mondjuk, nem stadionok épülnek, akkor ma nem itt tartanánk.

Van összefüggés az orvoshiány és a várólisták között?

A szakemberhiányon túl, arról sem szabad elfeledkezni, hogy maguk a kórházak sem érdekeltek a teljesítmény felpörgetésében. Az egyes beavatkozások, ugyanis oly’ mértékben alulfinanszírozottak, hogy minél többet végez el belőle egy intézmény, annál nagyobb deficitet termel. Vagyis az adósság mérséklése érdekében maguk az intézmények is önkorlátozásra kényszerülnek.