Trumpon múlik, bejöhet-e Zelenszkij háborút lezáró terve
Az ukrán államfő egyszerre szeretné jelezni a megválasztott amerikai elnöknek, hogy rajta nem múlik a béketárgyalás, és biztosítani azt, hogy Oroszország később ne támadhasson ismét országára. Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő a Hírklikknek arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok aktív támogatása mellett más verzió is szóba jöhet. Donald Trump ugyanis szeretne erőt demonstrálni, a NATO viszont aligha tudná felvenni tagjai közé a háborúban álló Ukrajnát.
Jelentős kompromisszumokat kötne az ukrán elnök korábbi terveihez képest. Volodimir Zelenszkij már nem ragaszkodik minden, Oroszország által megszállt ukrajnai terület visszaszerzéséhez, fontosabbnak tartja ennél, hogy napirenden tartsák az ország NATO-csatlakozását. A megszállt területeket szándékai szerint később, diplomáciai úton szerezné vissza.
Az ukrán elnök pénteken, a Sky News-nak adott interjújában beszélt először arról, hogy lezárná a háborút, ha a NATO biztonsági garanciát vállalna a jelenleg is az ukrán kormány által irányított területekre. „Ez egy erőteljes váltás a kommunikációban: Ukrajna eddig elutasította a tárgyalási lehetőségeket a jelenlegi orosz vezetéssel. 2022 őszén még rendeletbe is foglalták, hogy nem ülnek le tárgyalni Vlagyimir Putyinnal, csak a következő elnökséggel. Ez a lépés nem független az Egyesült Államokban megválasztott új elnöktől: Ukrajnának jeleznie kell amerikai partnerei felé, hogy nem rajtuk múlnak a béketárgyalások” – mondta a Hírklikknek Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, külpolitikai szakértő.
Zelenszkij terveinek az is feltétele, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezzen abba, hogy további területeket nem szakít el Ukrajnától. Az elmúlt több mint tíz évben Oroszország Ukrajna egyötödét foglalta el – beleértve a Krím-félszigetet is – az ország keleti és déli részén. Zelenszkij álláspontja szerint a háború befagyasztása, a fegyverszünet csak időt hagy Oroszországnak, hogy erőt gyűjtsön, és újra nekimenjen Ukrajnának.
„Oroszországnak nem arra a néhány tízezer négyzetkilométeres területre van szüksége, amit eddig elfoglalt, hanem az orosz birodalmi terjeszkedés jegyében Ukrajna egészére igényt tart. Az ukrán elnök ezért szeretné bebiztosítani azt, hogy Oroszország ne támadhassa meg újra országát, ennek a feltétele az lehetne, hogy valamilyen katonai védőernyőt kapjon. Zelenszkij terve alapján a NATO lenne ez a védőernyő, de szóba jöhet más verzió is: Izrael közel-keleti védelme sem a NATO ernyője alatt valósult meg az elmúlt évtizedekben, hanem az Egyesült Államok aktív támogatása mellett, ők segítettek felépíteni Izraelben a védelmi ipart” – emlékeztetett Bendarzsevszkij
Békepolitika az erő által
Az ukrán hadsereg számára egyre nehezebbnek tűnik a megszállt területek visszafoglalása. Ezzel indokolta Zelenszkij, hogy inkább diplomáciai útra terelné a konfliktust. Ukrajnában az a nézet is teret nyert, hogy az idő meg fogja oldani az elfoglalt területek kérdését: egy-másfél évtizeden belül kiesik a jelenlegi orosz politikai vezetés, Oroszország kénytelen lesz újra nyitni ezt a kérdést, Ukrajna pedig diplomáciai úton oldhatja meg az ügyet.
A közvélemény is egyre inkább a háború gyors befejezése mellett foglal állást, a Gallup novemberi felmérése szerint a megkérdezettek 52 százaléka gyorsan lezárná a háborút, akár területvesztés árán is. Ráadásul, Donald Trump január 20-ai beiktatása után Ukrajna a segélyezések visszavágásával vagy megszüntetésével további területeket veszíthetne. Ugyanakkor az ukrán elnök hisz abban, hogy Trump elnöksége idején gyorsabban lezárulhat a vérontás.
„Donald Trump és a Republikánus Párt a legnagyobb hibának tartotta, ahogyan a demokraták kivonultak Afganisztánból. Szerintük ez lehetőséget adott az Egyesült Államok ellenfeleinek, hogy úgy tekintsenek Washingtonra, mint egy béna kacsára, amely nem képes megvédeni partnereit. Ez pedig felbátorította Iránt, Oroszországot, Kínát, ezért ezt mindenáron el szeretnék kerülni. Donald Trump elképzelése, a békepolitika az erő által érvényesülhet: úgy kell tehát békét teremteni, hogy az Egyesült Államok megmutatja, mire képes” – mondta a megválasztott elnök várható lépéseiről Bendarzsevszkij.
A NATO-tagság kulcsfontosságú Zelenszkij béketervében. Ha azonban Ukrajnát felvenné a szervezet, az azt jelentené, hogy az egész szövetség háborúban állna Oroszországgal, beleértve Magyarországot is. Ráadásul, a NATO nem tudná csak az ország egy részét felvenni, azoknak a részeknek is csatlakozniuk kellene a szövetséghez, amelyeket jelenleg orosz vezetés irányít. Bár korábban, az egykori Nyugat-Németország esetében előfordult hasonló, Ukrajna felvétele egy bonyolultabb folyamat lenne.
