„Bál” van az Operaházban
Derült égből villámcsapásként érte a többséget, hogy november 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányhatározat, amelynek értelmében január 1-jétől új zenés színházat alakítanak az Erkel Színházból. Bóta Gábor színházkritikus a Hírklikknek felidézte, nem volt pályázat, s alig tudni bármit a változtatásról. Nem tudni, milyen előadásokat akar az új vezetés befogadni, beleférnek-e majd zenei koncertek az ország egyik legnagyobb színházába, ne adj Isten akár még egy-egy opera előadása, vagy csak a musical. Az új teátrum 2025-ben 3,5, 2026-ban 3, 2027-ben 2,5 milliárd forint költségvetési támogatással gazdálkodhat. Az épületet és annak ingóságait így a továbbiakban nem a Magyar Állami Operaház kezeli majd, átadásukért cserébe az Operaház 2 milliárd forint „fájdalomdíjat” kap.
A fővárosi színházak anyagi gondokkal küzdenek, a független játszóhelyek fuldokolnak a támogatások elmaradása miatt. Ebben a helyzetben szükség volt egy újabb színházra?
Mindig nagyon haragszom, ha azt látom, hogy valahol egy színház üresen áll. Ennél sokkal jobb, ha sikerül új tartalommal megtölteni, életre kelteni. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy az Operaház a rendelkezésére álló három játszóhelyből igazából csak egyet működtetett érdemben, mert az Eiffel-ben főleg gyerekelőadásokat láthat a közönség, az Erkelben pedig többnyire a vendégjátékok kerültek színre. Azt gondolom, hogy az Erkel egy hihetetlenül nagy érték, amit a hazai közönségigények miatt operával már tényleg nem lehetett megtölteni.
Nem annyira népszerű a műfaj?
Hogy miért nem annyira népszerű ma Magyarországon ez a műfaj, annak számos oka van. A Kovalik Balázs rendezte Turandot egykor még az Erkel hatalmas nézőterét is megtöltötte, de a produkciók többsége már nem volt ennyire népszerű. A hazai operaénekesek – még a nemzetközi szinten is jelentős művészek – neve nem forog a közbeszédben. Nem ismeri őket a közönség, nincs helyük a jelenlegi celebvilágban. Az Operaház nézőinek zöme a hazai viszonylatban magas jegyárak miatt külföldi. Negyvenezer forint egy jobb jegyért általában meglehetősen sok a magyaroknak.
Amikor legutóbb vezetőt kellett kinevezni az Operaház élére, kiírták a pályázatot. Most ez is elmaradt. Mi lehet ennek az oka? Vékony selyemzsinór Ókovács Szilveszternek?
Szó sincs erről. Ha elfogyott volna a levegő a jelenlegi igazgató körül, nem kapta volna újra meg a színházat. Amikor a szakmai bizottság azt mondta, hogy ne őt válasszák, ha nem akarták volna, nem mentették volna meg. Nem, szerintem nincs szó bizalomvesztésről. Éppen fordítva gondolom: az, hogy az Operaház „kárpótlásul” kapott kétmilliárd forintot a költségvetéséhez, a segítő szándékot mutatja. Az igazgató erről nyilatkozott is. Az mondta, az összeg elsősorban az Erkel Színházban maradó teljes fény- és hangtechnika pótlását kompenzálja, továbbá a bevételkiesést, illetve más fejlesztéseik, pótmunkáik fedezetéül is szolgál.
Ezt az átszervezést miért kellett a fű alatt elindítani? Miért nem írtak ki pályázatot az új vezetői munkakörökre?
Lehet, hogy ezzel megúsztunk egy olyan látszatpályáztatást, aminek előre eldöntötték már a végeredményét. Az Erkel két kinevezett vezetője – Szente Vajk és Cseke Péter – mindketten profik. De persze a szakmában jogosan teszik fel a kérdést: amikor minden kis színházért megy a purparlé, ugye most éppen a Kolibriért, akkor miért kerül egy ilyen fontos, hárommilliárd forinttal kipárnázott székbe minden pályáztatás nélkül két vezető? Egyáltalán miért éppen most választják le az Erkelt és miért nem egy évvel ezelőtt? Szente Vajk korábban már pályázott az Operett igazgatói állására, de nem kapta meg. A hírek szerint a Madách Színházat is szerette volna. Az biztos, hogy nagyon közel áll a „tűzhöz”, bár ezt ő mindig tagadta. Ügyes fiú, biztos kezű rendező, aki a zenés műfajban bármit sikeresen színpadra tud állítani. Egy percig sem kétlem, hogy az Erkelt is meg fogja tudni tölteni. A „társa” Cseke Péter, aki jelenleg a Kecskeméti Nemzeti Színház igazgatója, ugyancsak nem áll messze a tűztől. Rutinos igazgató, Kecskeméten korábban végrehajtott egy – hogy mondjam – irányváltást, éppen a Szente Vajk által is képviselt zenés irányba. Ennek ott is sikere van, várhatóan abszolút működőképes lesz Budapesten is.
Persze ez a repertoártól is függ…
Erről nem sokat tudunk, mert a döntéshozókon kívül senki semlátta a koncepciót. Nagy kérdés, hogy az új színház műsorpolitikájába belefér-e majd egy-egy komolyabb zenei koncert, vagy ne adj' Isten, akár még egy operaelőadás is, vagy csak csupa musical? Ez majd kiderül. Az Erkel sok mindenre alkalmas, de vannak bizonyos korlátai is. Amikor több évi „porosodás” után végre megnyitották, akkor azon a sajtótájékoztatón én is ott voltam. Zoboki Gábor, a felújítást vezető építész – meglepő nyíltsággal – maga mondta, hogy bizony nem történt sokkal több, mint egy „tisztasági festés”. Ha ez így van, akkor egy alapos rendbetételre még a nyitás előtt szükség volna. Tudjuk, hogy az Erkel színpadtechnikája elavult, Zoboki maga mondta akkor, hogy tulajdonképpen az egész színpadot ki kellene cserélni. Seregi László mondogatta, miután nem szeretett ott koreografálni, hogy ez a színpad „olyan keskeny, hogy minden előadásból freskó lesz, annyira nincs mélysége.” A musical komoly technikát igénylő műfajának megfelelően, rendbe kellene tenni a színpadtechnikát is.
A kívülállóban felvetődhet a kérdés: van elég színész, zenész egy újabb „látványszínházhoz”?
Annyi, hogy úgy mondjam, fuldokló, szabadúszó színész van a pályán, hogy ebben nem lehet hiány. Túltermelésről is beszélhetünk. A zenészekkel is hasonló a helyzet, ráadásul a musical zenészigénye mérsékeltebb, mint az operáé vagy operetté. Ebből a szempontból „takarékosabb” műfaj.
| Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének (ODFSZ) elnöke
A lassan búcsúzó 2024 húzós időszak volt az Operaház életében. A következő esztendő? Nyugodtabb időszakra számítottunk, elég váratlanul ért minket a múlt heti bejelentés. Mindenkit? Biztosan nem mindenkit. Úgy tudom, hogy a főigazgató erről a készülő változásról már korábban is tudott, csak éppen elfelejtette megosztani az információt a társulattal. Most derült ki, hogy ezt az elképzelést már hónapokkal korábban papírra vetette. Maradjunk annyiban: az érintett dolgozóknak mindenképpen váratlan volt a bejelentés. Mire számítanak? Az Operaház stábját egyszerűen kettéosztják? Ahhoz túl friss a bejelentés, hogy a végrehajtásról, a kivitelezésről bármit tudnánk. Ha ennek a dolgozókat érintően kedvező hatása lesz, annak örülni fogunk. Jellemző az Operaház belső életére, hogy mi, szakszervezeti vezetők, nem láthatunk bele a pénzügyekbe, a fontos döntések előtt nem kérdezik meg a véleményünket, igényt sem tart a vezetés az érdemi tárgyalásokra. Ma is lesz egy megbeszélés, nem tudom a főigazgató úr szóba akarta-e hozni az Erkel Színház ügyét, de elhatároztam, addig nem állunk fel az asztaltól, amíg be nem avatnak minket is a részletekbe. A nyári emlékezetes sztrájk fő oka a gazdasági megfontolásokkal indokolt elbocsátások voltak. Szinetár Miklós egyik félelme az „átszervezéssel” kapcsolatban éppen ez volna. Egy ilyen változásnak nem kell feltétlenül elbocsátásokhoz vezetnie, hiszen a színháznak két kórusa is van, az egyik az Operában, a másaik eredetileg is az Erkelben. Az Eiffel Műhelyház belépésével időlegesen mérséklődött az Erkelben a dolgozók napi terhelése, de azt gondoltuk, hogy ez szépen vissza fog állni arra a szintre, ahol korábban volt. Az ottani nézőtér jóval nagyobb, mint az Andrássy úti, a helyárak is kedvezőbbek, megfizethetőbbek a nagyközönség számára is. Még a tehetősebb pesti polgárok is csak módjával engedhetik meg maguknak az Operaház 40, de akár 50 vagy 60 ezer forintos helyárait. Ami az elbocsátásokat illeti? Nem tudjuk, hogy az új színház önállósodását a főigazgatónk nem használja-e majd ki arra, hogy a társulat létszámán „spóroljon”. Azzal mindenkinek számolnia kell, hogy a műszaki területen a színpadi díszítő csapat mindig létszámhiányos, és nagy a fluktuáció is. Ha az Erkel vezetői a mienknél kedvezőbb feltételeket kínálnak, akkor elsősorban az Operaháztól tudnak elcsábítani műszaki embereket, hiszen a nálunk dolgozók értenek az ottani színházgépészeti és színpadtechnikai berendezések kezeléséhez. Hogyan érintheti mindez majd a zenekari tagokat? A zenekar kihasználtsága jelenleg csúcsra van járatva. Az opera műfaja az Erkelben jelenleg mérsékelten van jelen, de az, hogy egy-két darabot ott is előadjanak, nem hiszem, hogy gondot okozhat. A „piacon” képzett zenészek is jócskán kínálkoznak, ebben tehát nem látok problémát. Kevésbé, mint mondjuk a színpadi munkások esetében. Nem gondolja, hogy ez a változás talán Ókovács Szilveszternek szóló figyelmeztetés? A főigazgató a kormány kegyeltje. Ezt mindenki tudja. Ameddig a jelenlegi miniszterelnök a hivatalában marad, addig neki sincs veszélyben a pozíciója. |
