Vajda Zoltán: a pénzért antikorrupciós intézkedések kellenek, minden más csak elterelés

– Mézesmadzag vagy valós információt takar a miniszter kijelentése?

– Az uniós pitizésügyi miniszter – már csak így hívom, mert az az ő feladata, hogy valamilyen úton-módon, de béküljön ki az Európai Unióval – nem tud mindenkinél kuncsorogni. Hiszen az Unió nem egy személy, hanem egy közösség, aminek a tagjai vagyunk mi is. Tisztában van mindenki a megoldással. Be kell vezetni azokat az antikorrupciós intézkedéseket, amelyeket az uniós adófizetők nevében azért kérnek a brüsszeli ügyintézők, mert nem akarják, hogy a pénzt továbbra is nagymértékben ellopják. Tehát, ha abbahagyná a kormány az ipar méretű lopást, akkor minden probléma megoldódna és ide is úgy jönnének az uniós források ahogyan kell.

– Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója már azt is mondta, nem is kell, hogy jöjjön az uniós pénz, mert van B tervük erre az esetre is. Van?

– Szerintem nincs B terv. Ha nem érkezik meg ebben az évben a pénz, ami a következő évben 2 000 milliárd forint, legalábbis ennyire terveznek a költségvetésben akkor gond lesz. Hogy értsük mit jelent ez az összeg, 2 000 milliárd forint az egy évi összes kamatkiadása az országnak, amit az állam adósságára kell fizetnünk, de az az irtózatos megszorítás, amit jövő évre terveznek, az is nagyjából ez az összeg. Szóval, ha az uniós források nem érkeznek meg, akkor vagy a kamatokat nem tudjuk megfizetni – ami ugye nem lehetséges, mert ez akkor államcsődöt jelentene, fizetésképtelenné válnánk -, vagy még egyszer ekkora megszorításra lesz szükség, mint amit jövőre bejelentettek. Nincs más megoldás, meg kell jönnie azoknak a pénzeknek, ami egyébként járna nekünk, csak nem kéne ellopni. 

– Sikerülhet megállapodást kötni?

– Nem tudok, de nem is szeretnék Orbán Viktor fejébe nézni, ezért nem tudom megjósolni, hogy megkapjuk-e a pénzeket. Mert minden tőle függ. Itt nincs se kormány se semmi, csak az van, amit Orbán mond, vagy amiről dönt. De szerintem nincs más alternatíva, mint hogy meg kell állapodni. A megállapodás pedig egyáltalán nem bonyolult, antikorrupciós intézkedéseket kell bevezetni. Erről szól az egész, minden más csak elterelés. 

– Mi lesz, ha nem lesz megállapodás?

– A jövő évi költségvetés az uniós források nélkül darabjaira hullik. A legalapvetőbb dolgok sem finanszírozhatók. A gazdasági környezet, a piacok is ezt mutatják. A magyar forint árfolyama irtózatosan gyengül és itt nem lehet bármi másra hivatkozni, mint a kormány rossz gazdaságpolitikájára, mert a régiónkban más országok pénze nem gyengült ilyen bődületesen. 

– A Magyar Nemzeti Bank politikája nem tudja megállítani ezt a folyamatot?

– A Magyar Nemzeti Bank 185 bázisponttal, azaz 1,85 százalékkal megemelte az alapkamatot. Ezt követi a többi kereskedelmi bank, azok is megemelik a kamatot, ráteszik a saját emelésüket, így a magánszemélyek és a vállalkozások drágábban vehetnek fel hitelt. Egy bázispont, az egy százalék százada. Ha valamit maximum 50 bázisponttal emelnek, az már egy hatalmas üzenet a piacnak, ez pedig 185! Viszont ennek az emelésnek csak annyi hatása volt, hogy pár napig 400 alá került a Forint/Euro árfolyam, de aztán visszatért a 400-as lélektani határra. Ez azt jelenti, hogy a piac nem bízik ezekben az intézkedésekben, nem bízik abban, hogy az uniós pénzek nélkül nagyon nehéz helyzetbe kerülő magyar gazdaság ezt meg tudja oldani. 

– A gazdaság, a költségvetés szempontjából nézve, miért gond az, ha a kamatok emelkednek?

– A magas kamatot mindannyian fizetjük. Ha magasabb kamattal tudunk felvenni hiteleket, akkor a gazdaság lelassul, mert az emelkedő kamatok fékezik a gazdaságot. Az igazi, komoly probléma viszont a stagfláció, ami simán bekövetkezhet jövőév közepéig. Sajnos itthon is meg kell tanulnunk ezt az új kifejezést. Ez azt jelenti, hogy a gazdaság nem növekszik és magas az infláció. A kettő együtt drámai helyzet, mert a fiskális és a monetáris politika, azaz a költségvetési és a jegybanki politika eszköz nélkül marad. Mindkettő ellen nem lehet harcolni. A gazdaságot nem lehet felpörgetni, mert ahhoz kamatcsökkentések kellenének, miközben az inflációt csökkenteni a kamatok emelésével lehet. 

– A stagflációhoz vezető irányról eddig csak öntől hallottunk. 

– Nagy Márton meglepően őszintén beszélt erről a Portfolionak. Érdekes, hogy a kormány egy tagja ezt nyíltan kimondja. Miközben a kormány jövőre 4,1 százalékos GDP emelkedéssel és 5,2 százalékos inflációval számol. Szerintem nem létezik olyan ember Magyarországon, aki elhiszi, hogy ennyi lesz az átlagos, éves infláció miközben már most 10 felett van és még az évnek csak a fele telt el. A gazdasági növekedés is fantázia, teljesen szétesik a költségvetés. Azt szoktam mondani, hogy a költségvetés vitája egy fiktív költségvetésről szól, mert szerintem a legalapvetőbb számai sem akkorák, mint amennyiről most beszélünk. 

– Akárhogy is nézzük, mindenki veszíteni fog?

– Dehogy. Pont azok nem, és ez a pikantériája a dolognak, akikre a Fidesz mutogatott. Akik ellen valamilyen ideológiai harcot vívott a kormány, Soros György és különböző pénzügyi befektetők. A jegybanki kamatemeléssel ők járnak jól, ők azok, akik ezzel nagy pénzt keresnek, hiszen a magas kamatokért ők kapják a hozamot.