Az egyetemisták nem elégedettek a demokrácia magyarországi variánsával

Az Aktív ifjúsági kutatás 2011 óta ötödik alkalommal személyes megkérdezéssel vizsgálta a nappali tagozatos hallgatók politikai gondolkodását és integrációját. A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023. évi hallgatói adatfelvételének módszere online kérdőíves megkérdezés volt.

Az Aktív ifjúság kutatás a társadalmi összetételt, a külföldi tanulási, munkavállalási és letelepedési szándékot, a politikai szocializációs mechanizmusokat, preferenciákat, részvételt, az ideológiai kötődést és az értékstruktúrát, illetve ezek változását vizsgálta.

A hallgatói vizsgálat is kitér a társadalmi és demográfiai jellemzőkre, kibővítve az iskolatípusokkal, ahol érettségiztek. Emellett foglalkozik a továbbtanulási motivációkkal, a hallgatói szolgáltatásokkal való elégedettséggel, az intézményen belüli szervezeti tagsággal, az egyéb tanulmányokkal és a tanulmányok melletti munkavállalással a munkaerőpiaci és jövedelmi várakozásokkal és a végzés utáni tervekkel, kilátásokkal.

Az érdekes adatok közül néhányat ismertetünk. 

Az egyetemisták társadalmi háttere tükrözi az oktatási esélyegyenlőtlenséget.

Megdöbbentő, hogy a nappali tagozatosoknak csak 13 százaléka érettségizett szakképzésben, miközben az érettségizők kb. fele a szakképzésben tanul.

A hallgatók 85 százalékának legalább az egyik szülője érettségizett, 56 százalékuké felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A nappali hallgatók mindössze két-három százaléka érkezett olyan kibocsátó családból, ahol az édesapa/nevelőapa legfeljebb 8 osztályt végzett, további 17 százalékuknak pedig édesapja szakmunkás végzettségű. Az arányok 2015-höz és 2019-hez képest nem változtak.

A nyelvvizsgakötelezettséggel kapcsolatos viták fényében érdekes, hogy a nappali hallgatók 91 százaléka magas szintűnek ítéli meg a nyelvtudását.

A külföldi munkavállalási szándék tekintetében eltér a két kutatás eredménye. A DPR szerint a külföldi munkavállalást tervező 47 százalékból csak 16 százalék szeretne tartósan külföldön dolgozni, míg a külföldi letelepedésben gondolkozók aránya az Aktív ifjúság kutatás szerint 45 százalék, és lényegesen nőtt a korábbiakhoz képest. Ennek okaként azonban csak kevesen (7-7 százalék) jelölték meg a politikai helyzetet, illetve a kilátástalanságot, legtöbben az anyagi lehetőségek miatt költöznének el.

Mind a saját jövőkép megítélése, mind a demokrácia magyarországi variánsával való elégedettség romlott 2019 óta. Meglepő lehet sokak számára, hogy korábban ezek folyamatosan javultak, csak most estek vissza a 2013-as szintre. 

Négy év alatt 5 százalékponttal növekedett a demokráciapárti hallgatók aránya: míg 2019-ben 57, 2024-ben 63 százalékuk vélekedett úgy, hogy a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb. Ezzel párhuzamosan mérésről-mérésre csökken a diktatúrát bizonyos körülmények között elfogadó egyetemisták aránya (2011-ben még minden harmadik hallgató ezt elfogadhatónak tartotta, 2024-ben pedig 11 százalékuk).  

Politikai aktivitás tekintetében kétirányú a változás. A magyar egyetemisták középiskolás korukban és egyetemistaként is többet beszélgetnek közéleti kérdésekről, politikáról családi körben, valamint barátaikkal, ismerőseikkel, mint bármikor korábban.  

Arra a kérdésre azonban, hogy „középiskolás korodban, az iskolában, például történelem, osztályfőnöki órákon, szünetben milyen gyakran beszélgettetek közéleti kérdésekről, társadalmi problémákról” 7 százalékponttal többen mondták, hogy a középiskolában soha nem beszéltek ilyen kérdésekről, mint 2019-ben. Ennek megfelelően növekedett a témával egyáltalán, vagy csak alkalmanként találkozók aránya.

Valamivel emelkedett azok aránya is, akik életében történt olyan esemény, személyes tapasztalat, ami alapvetően határozta meg politikai nézeteit. Ezek közül is kiemelendő a tanártüntetési hullám, valamint a 2024 februárjában kibontakozó úgynevezett pedofil botrány. Ennek ellenére, a nappali tagozatos egyetemisták politikai érdeklődése valamelyest csökkent 2019-hez képest.