Kormány által bántalmazott gyermekvédelem
Egyelőre Kövér László döntésére vár, hogy melyik bizottság tárgyalja majd a civil szervezeteket tömörítő OKA, és a demokratikus ellenzék által kidolgozott határozati javaslatot a gyermekvédelmi rendszer megerősítésére. Komjáthi Imrétől, az MSZP társelnökétől azt is megtudtuk, hogy a Parlamentnek már benyújtották „A gyermekek védelme érdekében szükséges azonnali intézkedésekről” című dokumentumot. Az Országos Közös Akarat (OKA) egyik alapítója, a Civil Bázis elnöke, Horgas Péter szerint a tárgyalás leghamarabb húsvét után lehetséges.
A magyar közéletet alapjaiban megrázó kegyelmi botrány a magyar gyermekvédelem helyzetének legsötétebb bugyraira világított rá. Nem véletlenül követte az óriási tüntetés a Hősök terén, majd az Országos Közös Akarat (OKA), valamint a szexuális bántalmazás több érintettje és szakemberek részvételével megtartott első, sikeres gyermekvédelmi kerekasztal, a Dialógus a gyerekekért. Az utóbbit követte egy újabb, a demokratikus ellenzéki pártok részvételével zajlott közös megbeszélés, amelynek eredményeképpen a gyermekvédelem ügyében megszületett a legfontosabb teendőket összegző közös országgyűlési határozati javaslat, amit a Mi Hazánk és a Fidesz kivételével minden demokratikus parlamenti párt támogatott.
Ezt a javaslatot már benyújtották a Parlamentnek, Kövér László házelnök majd eldönti, hogy melyik bizottság fogja tárgyalni – tudtuk meg Komjáthi Imrétől. Az MSZP társelnöke szerint a határozati javaslat jó eséllyel a népjóléti bizottság elé kerül majd. Ez ügyben csak az ad okot aggodalomra, hogy az utóbbi idők gyakorlata azt mutatja, a fideszes képviselők nem mennek el az ellenzék által kezdeményezett bizottsági ülésekre, így az határozatképtelen lesz majd, és a határozati javaslatot nem is veszik napirendre. Az elvárásokat három fő pont köré csoportosították. Eszerint az „Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy biztosítsa a gyermekközpontú költségvetést.” Ennek érdekében a költségvetés azonnali módosítását, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer működési költségeinek emelését, a dolgozók bérének megduplázását, az alanyi jogon járó családtámogatások, köztük a családi pótlék 100 százalékos emelését, valamint az állami gondoskodásban lévő gyermekek zsebpénzének és juttatásainak megduplázását is javasolták. Ezen kívül „valódi gyerekvédelmet” indítványoztak, például az alapellátás és a szakellátás jelzőrendszerének azonnali felülvizsgálatát és megerősítését, működésének átláthatóvá tételét, vagy azt, hogy jöjjön létre a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ombudsman intézménye. Ugyancsak szükségesnek tartják a gyermekek sérelmére elkövetett minden bűncselekmény esetén a büntetőjogi szigorításokat. Javasolták, hogy a kormány biztosítsa a „gyermekjogokat és gyermekrészvételt”. Ennek keretében elsődlegesen a közoktatás rendszerében a gyermekjogok megismertetését, a segítségnyújtás, a támogatások lehetőségeit javasolták, és többek közt a független szakmai és civil szervezetek, szakemberek bevonását a gyermekjólét és gyerekvédelem társadalmasításába.
Mivel a demokratikus ellenzéki pártok arra jutottak, ezek azok a kérdések, amelyek ebben a kiemelt jelentőségű ügyben nem tűrnek halasztást, Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője levélben megkereste Kocsis Mátét, a Fidesz frakcióvezetőjét, hogy a kormánypártok is csatlakozzanak a kezdeményezéshez. Az ellenzék gyermekvédelmi témájú javaslatait ugyanis eddig leszavazták, így ideje lenne állást foglalniuk, hogy a gyermekvédelem erősítésének oldalán állnak-e vagy sem. A megjelölt határidőig azonban a kormánypártok nem adtak választ, így a demokratikus ellenzék nélkülük nyújtotta be a kezdeményezést.
Horgas Pétertől, az OKA alapítójától megkérdeztük, hogyan is született meg ez a határozati javaslat, mi történt a Dialógus a gyerekért összejövetelén és a pártokkal folytatott beszélgetésen. Mint mondta, az eredeti elképzeléssel szemben, végül is az egyházi vezetők nem voltak ott a beszélgetésen, őket nem, csak a Parlamentben levő és azon kívüli pártpolitikusokat hívták meg. A Mi Hazánkhoz nem ment meghívó. Írtak a Fidesz-frakciónak is, a köznevelési államtitkárságnak is. Utóbbiak sok sikert kívántak a munkájukhoz. A Kulturális és Innovációs Minisztériumtól azt a választ kapták, hogy a kabinetfőnök majd keresni fogja őket, de idáig ez nem történt meg. A megbeszélésen egyébként az összes demokratikus parlamenti ellenzéki párt képviselője jelen volt.
Horgas Péter szerint reményteli, hogy azokkal nagyon jó és konstruktív munka zajlott két-három héten keresztül. Bár a Jobbik-Konzervatívok párt közvetlenül nem vett részt az egyeztetésen, de az országgyűlési határozatot végül megkapta és alá is írta. Az eredménye pedig az lett, hogy gyermekvédelem ügyben a legfontosabb teendőket illetően megszületett egy közös országgyűlési javaslat, amit a Mi Hazánk és a Fidesz kivételével minden demokratikus parlamenti párt támogatott.
Horgas Péter úgy gondolja, ha a javaslat végül a bizottság elé kerül, akkor majd elválik, hogy a Fidesz csatlakozik-e hozzá. Azt mondja, nagyon odafigyeltek, ezért a javaslat három pontja közül akár csak egyre is azt mondják, hogy támogatják, már „beljebb leszünk”. Mind a három pont ugyanis alapvetően szakmai ajánlás alapján készült, amit több körben egyeztettek. Szerinte nincs benne olyan részlet, amit egy normálisan gondolkodó ember, vagy egy politikus ne támogathatna.
Az országgyűlési határozati javaslat ad majd keretet és lehetőséget arra, hogy ténylegesen történjen valami a gyermekvédelemben – erősítette meg Horgas Péter. Különösen fontosnak ítélte, hogy bebizonyosodott az is, az ellenzéki pártok képesek együttműködni, még akkor is, ha külön-külön is beadtak különböző javaslatokat. Ha ebben az egész szörnyű történetben valami bizakodásra ad okot, akkor talán az, hogy mégiscsak van egy olyan szint, ami alá nem mennek képviselők, politikusok. Értik azt, hogy oda kell figyelni egymásra, és a konstruktív együttműködésben talán a civileknek volt némi szerepük.
Komjáthi Imrétől megkérdeztük azt is, mi történik akkor, ha a mondjuk már kijelölt népjóléti bizottság esetében ismét az lenne a kormánypártok forgatókönyve, hogy nem vesznek részt az ülésen, és az így határozatképtelenné válik. Az MSZP társelnöke elárulta, egyelőre tervezés alatt van az is, hogy akkor milyen Parlamenten belüli és kívüli nyomásgyakorló eszközökkel kívánnak majd élni.
|
Az ellenzék kérdez, a kormány terel Nem sok szó esett március 26-án, hétfőn az Országgyűlésben a gyermekvédelemről. Ami elhangzott, ismét önmagáért beszélt: semmi közös álláspont, közös tenni akarás, a kormány nem alkuszik. Csak az a jó, amit ők kitaláltak maguknak, híveiknek, a kegyelmi botrány után felcsapó felháborodás hullámainak a lecsillapítására. Nekik ennyi az érdekük. Látszatintézkedések ugyan vannak, de a védelemre szoruló gyermekek érdekében megegyezés híján megint nem történik semmi. A sort a Párbeszéd politikusa, Tordai Bence nyitotta, azt sorolta fel, mitől nem védi meg a fideszes kormány a gyermekeket: a pedofiloktól, a szegénységtől, a kilátástalanságtól, a társadalmi kirekesztéstől és a környezeti kockázatoktól sem. Szerinte a környezetszennyezés is veszélyezteti a gyermekeket, amit a kormány által nyakló nélkül idehozott akkumulátorgyárak okoznak. Közölte, környezeti kármentesítési alapra lenne szükség, amelybe a veszélyes üzemek tulajdonosai fizetnének be és az rendelkezésre állna, amikor baj van és a kormánypártok oligarchái és a távol-keleti befektetők cégei nem állnak helyt. Választ Rétvári Bencétől kapott. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint az Eurostat adatai is azt mutatják, hogy 2010-hez képest mostanra 29,4 százalékról 15 százalékra csökkent a veszélyeztetett gyerekek aránya. Emlékeztetett arra, hogy a baloldali kormányok alatt iskolákat zártak be és a nehéz sorsú gyermekek is rosszul jártak. A hátrányok csökkentése érdekében fontosnak nevezte, hogy bevezették a három éves kortól kötelező óvodáztatást. Az államtitkár szerint az akkumulátorgyárakra Európa legszigorúbb határérték-rendelete vonatkozik. Közölte, a gyermekekre a legnagyobb veszélyt a genderpropaganda, a migráció és a háború jelenti. Gurmai Zita, az MSZP politikusa aziránt érdeklődött, hol tart a gyermekotthonok és az ott dolgozók szakmai ellenőrzése, amelyet a Fidesz beígért. Hozzászólásában megemlítette, hogy a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatójának bűnsegédje kegyelemmel szabadulhatott, és ebben a kormány „segített neki”, miközben tavaly harmadára csökkentette a gyermekjogi képviselők számát. Nehezményezte azt is, hogy az egyházi gyermekotthonokat egyelőre nem vizsgálják, noha ehhez véleménye szerint elég lenne egy rendeletmódosítás is. Rétvári Bence válaszában közölte, a kért adatok nyilvánosak, és a kormány által elrendelt, soron kívüli hatósági ellenőrzések minden intézményre vonatkoznak. Az intézmények ellenőrzése márciusban és áprilisban történik meg, azután lehet az eredményeket összefoglalni. Hozzátette: elindult a gyermekotthonok vezetői és helyetteseik pszichológiai alkalmassági vizsgálata is. Sebián-Petrovszki László, a DK politikusa azzal vádolta a kormányt, hogy bár gyermekbarátnak mondja magát, mégis „a legmagasabb szinten fedezi, mosdatja, menti fel és tünteti ki a fideszes pedofil bűnelkövetőket”. Felidézte, az elmúlt évtizedben nemcsak a gyermekjóléti ellátások színvonala csökkent rohamosan, hanem a bicskei pedofilbotrány kirobbanása óta újabb és újabb gyermekek ellen elkövetett erőszakról értesülnek. Szerinte az „Orbán-rendszer és az általa működtetett pedofilhálózat jelenti ma a legnagyobb veszélyt a gyerekekre”. Azt kérdezte, támogatja-e a kormány a DK gyermekvédelmi javaslatcsomagját, amely többek között gyermekvédelmi ombudsmani posztot hozna létre. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára egy újbudai óvodában történt pedofil bűncselekmény miatt vetette fel a DK helyi polgármesterének felelősségét. Azt kérdezte: hogyan fordulhatott elő, hogy az önkormányzat 6 millió forintos szerződésben állt az elkövetővel. Földi Judit DK-s politikus szintén a bicskei gyermekotthonban történt további zaklatásokra hozott példákat. Azt mondta, a szakértő szerint sokkal nagyobb a baj: az egész nevelőotthoni rendszer állam az államban, más törvényekkel, más szabályokkal. Zárt ajtók mögött, félreeső helyeken történnek olyasmik, amik egy életre megnyomorítják a kiszolgáltatott áldozatot. Feltette a kérdést, mit tesz mindennek orvoslására a kormánytöbbség? Szerinte bűnbakot keres, és terel, a bűnbak legújabban ebben az ügyben is a sajtó. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a baloldal aggodalma akkor lenne jogos, ha kormányzásuk idején nem vontak volna el 13 milliárd forintot a gyermekvédelemtől, nem csökkentették volna az ott dolgozók bérét és megszavazták volna a pedofil bűncselekmények visszaszorítását célzó jogszabályokat. Kitért arra is, hogy ma nyolcszor annyian ülnek pedofil bűncselekményekért börtönben, mint, amikor a jobboldal megkezdte a kormányzást. Varga Zoltán (DK) szerint azonban ez valójában számos bűncselekménynek az EU egy irányelve szerinti átnevezéséből adódik. Beszélt a bicskei gyermekotthonban történt további visszaélésekről is és azt mondta: az egész gyermekotthoni rendszerben rendkívül súlyos problémák vannak. A DK által kezdeményezett vizsgálóbizottság mellett a népjóléti bizottságban is szerették volna meghallgatni Pintér Sándor belügyminisztert, aki azonban nem jelent meg az ülésen. Mi az, amit ebben az ügyben még mindig rejtegetnek? – kérdezte. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: 16 alkalommal képviseltette magát a tárca a népjóléti bizottságban a ciklus kezdete óta, Pintér Sándor kétszer jelent meg. Kijelentette, minden tájékoztatást igyekeznek megadni. A tavaszi ülésszakban beadják a gyermekvédelmi törvény módosítását. A kormány ugyanakkor nem várt a módosításig, soron kívüli hatósági ellenőrzés indult, hogy ne maradjon titokban egyetlen eset sem, és elindult a pszichológiai alkalmassági vizsgálat is. Orosz Anna, a Momentum politikusa arról beszélt: 2012-ben az ombudsman jelentést készített arról, hogy mi történt a bicskei gyermekotthonban. Jelentéséből „gyakorlatilag minden kiderült az otthonban történt, gyermekekkel szembeni szexuális visszaélésekről”. Szerinte az ombudsman feladata az alapjogok védelme és gyakorlati érvényesülésének betartatása. Ennek tükrében azt kérdezte, hogy miért nem „verték hangosabban az asztalt” annak érdekében, hogy azonnali hatállyal felmentsék az igazgatót? Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó ombudsmanhelyettes válaszában jelezte: eszközeiknek van korlátja. Eredményként értékelte azt, hogy vizsgálatuk után a jogalkotó bevezette a gyermekvédelmi gyám intézményét, hogy ne egy függelmi viszonyban levő ember képviselje a fiatalokat. Később pedig 2016-os médiainformációk alapján az akkori ombudsman utóvizsgálatot is indított – emelte ki. |
