Két keréken – Kecskeméten
A hazai kerékpáros közlekedés helyzete, a biciklin munkába járás egyéni, céges és társadalmi előnyei és elősegítésének lehetőségei, valamint a kecskeméti bringás helyzet volt napirenden a Bringázz a munkába! elnevezésű kampány negyedik, helyi cégvezetők számára szervezett online workshopján. Kiderült, hogy bár Kecskemét kimondottan bringás város, és több előremutató kezdeményezésnek is a helyszíne, a kerékpáros infrastruktúrára itt-ott ráfér a frissítés, és az átgondoltabb megvalósítás. A workshopon megszólaló cégek ezúttal is hasznos tippeket és jó példákat mutattak be arra, hogyan lehet egy vállalkozás akár néhány egyszerű lépéssel is kerékpárosbarát.
Árva János, a Magyar Kerékpárosklub tagja mutatta be, miért és hogyan érdemes támogatni a kerékpáros munkába járást, és ecsetelte milyen előnyökkel jár az egyén, a társadalom és a munkáltatók számára. Halász Áron, a klub szóvivője és elnökhelyettese a hazai bringázás helyzetéről mesélt, majd Barna Imre a Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezetének vezetője avatott be a helyi kerékpáros viszonyokba, őt követték a kerékpárosbarát cégek munkatársai, így Király József, a Free Line Kft. ügyvezetője, Nagy Gábor Tibor, a KIK-FOR Kft. (a város ingatlankezelő cége) ügyvezetője, Orosz Marina, a Leves’M ételbár társalapítója és Fejes Eszter, a VT Veres Kft. beszerzési igazgatója.
Barna Imre szerint kerékpáros város vagyunk, de jelezte, ez nem jelenti azt, hogy ne lenne min javítani. Az új fejlesztések között van, ami alaposabb átgondoltságot igényel, és akadnak gondok a kerékpáros infrastruktúra elhanyagoltságával is, a túlzott belvárosi autóforgalom mellett. Pedig Kecskemét volt az első hazai nagyváros, ahol már 1976-ban autómentes, gyalogos-kerékpáros övezetté alakították a főteret.
A problémák közé sorolta, hogy a külön vezetett kerékpárutak 60-70 százaléka gyalog-kerékpárút, ami konfliktusokat szül, és hogy a Mercedes-gyár felé - amelynek dolgozói közül sokan járnának kerékpárral - nincs ehhez megfelelő infrastruktúra.
Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a város már csak a jól használható P-formájú kerékpártámaszokat telepíti, amiből többet is kihelyeztek az utóbbi időszakban, illetve, hogy megszüntették a telepítésükhöz szükséges korábbi bürokratikus akadályokat. Így sokkal több üzlet és vállalkozás létesít kerékpártárolókat saját erőből. Ugyancsak pozitív egyes kerékpárutak felújítása, illetve a korábbi hiányzó átvezetések pótlása.
Barna Imre ugyanakkor jelezte, az infrastruktúra-fejlesztéseknek nem csupán a meglévő igények kielégítése lehet a célja, hanem maga is forgalmat tud generálni, vagyis az emberek felfedezik, és használni kezdik az új utakat. Példaként említette a Nagykőrös irányába, illetve a Ladánybene felé kiépített kerékpárutat, amelyet hétközben hivatásforgalomra, hétvégén szabadidős kerékpározásra használnak az emberek.
Ő 3+1 érvet szokott emlegetni a kerékpáros közlekedés mellett: élhetőség, egészség, környezetvédelem, és hogy a bringa a legolcsóbb közlekedési eszköz. A kerékpárosklub területi szervezete nyereménysorsolással egybekötött túrákat is szervez, mint a legközelebb augusztus 28-án várható SZÉP-kihívás.(Forrás: hiros.hu)
A fenti workshop résztvevője volt Király József, a Free Line Kft. ügyvezetője is, aki egyben a városközpont önkormányzati képviselője. Arról kérdeztük, hogy neki, mint cégvezetőnek és nem utolsó sorban városatyának milyen gondolatai vannak Kecskemét kerékpáros közlekedésével kapcsolatban.
- Először is egyetértek azzal, hogy a városban több kerékpárútra van szükség, és a meglévők minőségén javítani kell. Véleményem szerint vállalkozói szemszögből minden támogatást meg kell adni – államit és önkormányzatit – annak érdekében, hogy a helyi munkaadók a kerékpár és a tömegközlekedés használatára ösztönözzék dolgozóikat a munkába járást illetően is.
- Városi képviselőként folyamatosan azért dolgozom, hogy egyre nagyobb teret kapjon a város közlekedésében a kerékpár. Nagyon fontosnak tartom, hogy amennyire csak lehetséges, kerüljük a gyalog-kerékpárutak kialakítását, mivel a kerékpár is közlekedési eszköz és igazából nincs helye a gyalogos közlekedésre kijelölt területeken. Ott, ahol ez nem elkerülhető, egyértelmű jelzésekkel, illetve megfelelő átvezetésekkel kell biztonságosabbá tenni a közlekedésüket. A legutóbbi javaslatom többek között külön kerékpárút kialakításáról szólt, ami a Belső-Bethlenváros – Jókai utcai – Nagykőrösi utcai közlekedési koncepcióban már egyértelműen kitűnik. Ahol egyéb lehetőség híján kizárólag az úttesten közlekedhetnek a kerékpárosok, ott a városban autóval közlekedőknek fokozott türelemmel és figyelemmel kell lenniük rájuk.
Király József korábban többször kezdeményezte, hogy a város közösségforgalmi helyeinek közelében őrzött vagy kamerával megfigyelt kerékpártárolókat helyezzen el a város. Erre több helyszínt is javasolt (például az Alföld Áruház környéke, a Hírös Agóra és a megyeháza közötti közterület, valamint az újonnan kialakított Tourinform Iroda melletti részt), ahol most a hulladéktárolók állnak. Ugyancsak kérte, hogy a helyi rendeletbe kerüljön be, hogy a kinyitandó üzleteknek ne csak a kötelező parkolószám legyen előírva, hanem négyzetméter arányosan kerékpártámasz elhelyezése is az üzletük előtt. Megfontolandónak tartja azt is, hogy a meglévő üzleteket is erre ösztönözzük.
- Mivel az úgynevezett Nagykörúton belül egyes felmérések szerint mintegy tízezer munkahely működik, ezért nagyon fontos a munkáltatók együttműködése ebben a témában. Ezzel is csökkenthetnénk a belváros parkolási gondjait, a levegő szennyezettségét és a járművek okozta zajt – nyilatkozta a Balkanyarnak Király József.
