Drágszél, Dusnok és a vízmegtartás
Több területről is tanácskoztak az érintettek, kettő pedig biztosan sorra is kerül a Life Logos 4 Waters programban. Új, saját vízgyűjtő jöhet létre egy-egy holt medret, valamint öntöző árkokat és átereszeket felölelő tájegységen – derült ki a Vízgyűjtő Érdekegyeztető Fórumon (VÉF) résztvevő települések és szakemberek bátyai megbeszélésén a minap, ami nem meglepő az idei tragikus, csapadékhiányból származó mezőgazdasági károk után.
Két újabb régióbeli községben, Drágszélen és Dusnokon készülhet mesterséges tó és vízmegtartó terület – vagyis egy ahhoz hasonló projekt, amit a járás területén elsőként, országosan pedig az elsők között Bátya hajtott végre. A község a mintaprojekt befejezése óta igyekszik átadni tapasztalatait olyan önkormányzatoknak, amelyek szívesen hajtanának végre hasonló pályázati beruházást. Az ő képviselőikből és szakértőkből álló VÉF döntéshozó gyűlést tartott a Bátyai Könyvtárban, hogy megvitassák, milyen fontossági sorrendben folytatódjanak a kistérség vízmegtartó programjai. A két újabb helyszínre első körben összesen 20 millió forint jut.
Fekete Csaba bátyai polgármester elmondta: a döntés értelmében öt lehetséges (két drágszéli és három dusnoki) helyszínt állítottak sorba aszerint, hogy hol szükséges és egyáltalán lehetséges egy vízmegtartó projekt végrehajtása. A tanácskozáson részt vettek érintett polgármesterek és helyi civil szervezetek, valamint olyan intézmények, amelyek előzetes terepszemlével és vizsgálatokkal segítenek kiválasztani a legjobb megoldásokat.
Mint mondta, képviseltette magát a megbeszélésen a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Klímabarát Települések Szövetsége és például a WWF Magyarország is.
– A VÉF-nek ma az volt a feladata, hogy a lehetséges projekthelyszínek közül kiválassza a legalkalmasabbakat. Ebben nyilván támaszkodtunk földmérésekre és a szakértők tudására - nyilatkozta Fekete Csaba a baon.hu-nak. – A döntésben nagyon fontos szempont volt a tulajdonosi összetétel és a terület vízmegtartó képessége, ahogy az is, hogy hová tudunk vizet kormányozni, csupán a gravitáció erejével, hiszen a mai világban már nem szeretnénk szivattyúzni. Egy sor projekthelyszínt ezek alapján zártunk ki, míg végül maradt öt, amiben érdemes tovább gondolkodni, és ezekből állítottunk fel egy sorrendet.
Az első pozícióban egy drágszéli terület, a Maloméri-főcsatorna holt medre, míg a másodikon a Sárköz Dusnoknál futó csatornája végzett. A 3-5. helyre egy mára nádassá szelídült drágszéli tó, illetve két dusnoki helyszín, egy záportározó és egy csatornahíd melletti terület került. Most ezeknek a területeknek a részletekbe menő szakmai, például geodéziai vizsgálata kezdődhet meg, hogy egyértelmű legyen: melyek alkalmasak vízmegtartó projekt végrehajtására. A jelenleg rendelkezésre álló költségkeretből kettő javaslat biztosan megvalósulhat, és ezek a jövő év második felére már engedélyezett tervekkel rendelkezhetnek.
