Generációk festményei Baján
Egy letűnt kor képei, a magyar művészeti élet kezdetét jelentő alkotások sorakoznak a Nagy István Képtár falain. A pesti Schöfft festőművész család című kiállítás nyílt meg az egykori Vojnich kúriában, a bajai Türr István Múzeum és a Szabadkai Városi Múzeum közös szervezésében a minap.
Három generáció – apa, fia és unokája – munkáiból nyílt kiállítás a Nagy István Képtárban. A pesti Schöfft család német eredetű, Schöfft József az 1700-as évek végén telepedett le Magyarországon, és sikeres képíró műhelyt működtetett. Fia, József Károly a bécsi művészeti akadémián végzett, az ő fia pedig, Ágoston már nemzetközi karriert is magáénak tudhatott, hiszen megbecsült festőnek számított Bukarestben és Isztambulban csak úgy, mint Kairóban vagy éppen Indiában. Ennek a nem mindennapi művészcsaládnak a hagyatékát gyűjti egybe a kiállítás, amelyet most a bajai közönség is láthat.
A megnyitóra szép számban összegyűlt vendégeket N. Kovács Zita, a bajai múzeum igazgatója köszöntötte, méltatva a széleskörű összefogást, amelynek köszönhetően a kiállítás megvalósulhatott. Kiemelte a Szabadkai Városi Múzeummal régóta fennálló remek szakmai kapcsolatot, amelyhez most csatlakoztak mindazon települések intézményei, illetve egyházi közösségei, amelyek a tárlat idejére kölcsönadták az általuk őrzött Schöfft-portrékat vagy oltárképeket. A múzeumigazgató arra is felhívta a figyelmet: a Nagy István Képtár (az 1820-as években épült klasszicista épület) egykori Vojnich kúriában kapott helyet, az építtető Vojnich György portréját pedig szintén a Schöfft család egyik tagja festette meg.
A kiállítás anyagát dr. Szvoboda Dománszky Gabriella művészettörténész méltatta, kiemelve: régóta foglalkoztatta a Schöfft festőcsalád, és kiterjedt kutatást is folytatott a témában. Tette ezt annak ellenére, hogy egyetemistaként még egyáltalán nem tudott róluk, nem szerepeltek tananyagban, sem lexikonokban, és múzeumokban sem őriztek képeket tőlük. Az internet megjelenésével azonban egyre több kép került a nyilvánosság elé, így derült ki, hogy Schöfft Károly elkerült Bukarestbe, ahol nagyon szerették a munkáit, és olyan jól megfizették, hogy komoly vagyonra tette szert, amelyből egészen Indiáig eljutott. A művészettörténész egy nyolc hetes bukaresti tartózkodás során több mint 30 képet tudott azonosítani, de biztos abban, hogy további vidéki helyszíneken még rengeteg alkotás rejtőzhet, hiszen a család minden tagja (akikről egyébként a Képírók utcáját is elnevezték) igen termékeny volt, és hosszú élete végéig festett.
A kiállított 24 festmény többségét dr. Korhecz Papp Zsuzsanna restaurálta, hiszen a gyűjtemény legnagyobb részét a szabadkai múzeum őrzi, de az alföld több településének templomában is megtalálhatók a Schöfft család munkái. A szakember a bajahangja.hu-nak elmondta: ebben a korban a művészek már szignózták az alkotásaikat, bár ez nem mindegyik Schöfft-munkára jellemző, a műhelyükhöz azonban jelenleg már több mint hatvan oltárkép és mintegy húsz portré köthető. Stíluskritikai szempontból és a festési stílus alapján is viszonylag könnyű volt az azonosítás, a munka során tett felfedezéseket az egy hónap múlva megjelenő monográfiában részletesen ismertetik.
A megnyitón az is elhangzott: az oltárképek jelentőségét növeli, hogy azokban az időkben az egyszerű emberek számára az egyetlen lehetőségét jelentették a művészeti alkotásokkal való találkozásnak, hiszen a templomokban ezek előtt mondták el imáikat. Az esemény hangulatát a bajai zeneiskola két hangszeres tanárának (Markóné Szalay Gyöngyvér és Pethő Attila) alkalomhoz illő produkciója fokozta. A szervezők azt is elmondták: egy hónap múlva, a Múzeumok éjszakáján bemutatják azt a monográfiát, amely szintén a Schöfft festőcsalád munkásságát dolgozza fel, az érdeklődők pedig ez alkalomból dr. Korhecz Papp Zsuzsanna restaurátori műhelyébe és munkájába is bepillanthatnak. (S.B.)
