Jó a kajszitermés Bács-Kiskunban
Az idei évben jó közepes a sárgabaracktermés. Két rossz év után van elegendő jó minőségű gyümölcs barackelvár készítésre, csemegézésre, és természetesen pálinkafőzésre is. Tehát aki csak teheti, az idén vásároljon be kajsziból.
A gond csak az, hogy egyre kevesebben foglalkoznak a gyümölcs termesztésével. Tradicionálisan Kecskemét és környéke a hazai kajszibarack termesztés egyik fellegvára. Ezt erősíti meg Somodi Ferenc termelő is, akinek a gazdaságában ezekben a napokban szüretelnek. A kajszi nagyon szereti a Homokhátságot, bírja a meleget, de a tavaszi fagyokkal szemben nagyon érzékeny. Emiatt is hagyták abba sokan a termesztését - nyilatkozta a a baon.hu hírportálnak Somodi Ferenc, aki 10 hektáron gondozza az aranyszínű terméssel fizető barackosát.
A Kecskeméti Híres Gazdakör elnöke azt mondja, hogy az idei termés minősége kiváló, a gyümölcs íze tökéletes. Bár a fái szépen fizetnek, az idei termést azonban két veszteséges év előzte meg, idén pedig egy jégeső okozta kárral is meg kell küzdenie. Mint ismert, tavaly és tavalyelőtt a fagyok megtizedelték a gyümölcsösöket. Azaz, az idei bevételt három felé kell osztani, így már koránt sem olyan szép a kép.
Hogy miért nem vágta ki ennek ellenére a kajszis ültetvényét? A termelő azt mondta: minden gazda piaci szemmel tervez és piaci szemlélettel termel. Ugyanakkor egy családi gazdálkodónak a lelke is benne van az ültetvényében. Az ő családja 1720 óta gazdálkodik Kecskemét határában. A nagyapja, az apja is ezzel foglalkozott, ő is a fák között nőtt fel, az életmódjának a részét képezi a gyümölcstermesztés.
És ha már kecskeméti az ember, akkor kajszival is kell foglalkoznia, mivel szereti ezt a környéket a barack. A kajszi két oldalról kapja a fényt: felülről a Naptól, illetve a homokos talaj is visszatükrözi a sugarak egy részét, aminek a hatására nagyon szépen érik a gyümölcs.
Hogy mekkora területen termesztenek Kecskemét környékén kajszit? - Sajnos egyre kevesebben kínlódnak ezzel a nemes gyümölccsel. Matkó környékén terem részben a barack, de ott is sajnos öregednek a fák. A kajszibarack fákat korábban a régi öregek a szőlő sorok végébe ültették más – alma, körte - fákkal együtt. Mivel több mint 2000 hektárnyi szőlő volt egykor Kecskemét térségében, így barack is rengeteg volt. Azonban megszűntek a tanyák, a kisebb ültetvények, ezért lassan kivágták ezeket a fákat is. Hogy mi lesz a kecskeméti kajszin sorsa? - Ki tudja? Somodi Ferenc szerint szép lassan eltűnik a régi világ, egyre kevesebb az ültetvény...
Ő azonban tovább viszi még néhány kollégájával a kajszi termesztés hagyományát, de ahogy fogalmaz, csak ebből megélni, talpon maradni nem lehet. Ezért almát és szilvát is termeszt a gyümölcsösében. Több lábon kell állni, hangsúlyozta a termesztő. Majd hozzátette: néhány hét alatt leérik a gyümölcs, így annak a szedése is külön kihívást jelent. Gyorsan kell értékesíteni több száz mázsát napokon belül. Ő exportálja a gyümölcsöt. A mai munkaerő helyzetben nehéz a szüret megszervezése is.
Hogy milyen a piac? Hatalmas a kajszi hiány, szinte mindet el lehet adni nagyon gyorsan, pont azért, mert az előző két évben nem volt elegendő termés – árulta el a kecskeméti gyümölcstermesztő.
