Jókai Szalon Kecskeméten

Itt-ott azonban kitűnik a polgári erények és a polgári életmód tisztelete, és a polgári szalon köré gondolt, a mai közállapotokon túl mutató világosabb, demokratikusabb, szabad légkör igénye.

Értelmiségi nosztalgia? Kritika? Eltűnt kor elsiratása? Értékmentés? Ellenzékiség? A szabadság kisköre? Egymásrautaltság? Nyugati civilizációs minta? - Igen is, és nem is, mindenesetre olyan helyként képzelik el szervezői a szalont, ahol elbeszélhetik merev konvenciók nélkül a valóságot alakító és befolyásoló gondolatokat.

A kecskeméti Jókai Szalon terve hosszú évek óta érlelődött a baráti, közéleti vitaasztal körül; szélesebb közegükben a rossz hazai társadalmi közérzetben, ahol összekarmol mindent a pártpolitika beteg logikája. Nem lenne kötelező, hogy így legyen, vallják azok a kecskeméti, magukat értelmiséginek, polgárnak, nyitott gondolkodású, szabadelvű hazafinak vallók, akik a helyi Jókai Szalont szervezik.

- Volt egy ethosz a ’89-es rendszerváltoztatáskor, amikor egy olyan Magyarországot képzeltünk el, függetlenül attól, hogy milyen politikai nézeteket vallottunk, amelynek alapját akkor mindenki elfogadta. A három pillérre épülő országunkat a parlamenti demokrácia, a piacgazdaság és az euroatlanti integráció mentén képzeltük el. – emlékeznek vissza az alapítók a több mint háromévtizeddel ezelőtt közösen megfogalmazottakra.

Fazekas Péter jogász, ügyvéd, a Jókai Szalon ötletgazdája. Nem volt kérdés számára, hogy Jókai Mórról nevezzék el szellemi szabad körüket. Tízéves kora óta olvassa Jókait. Egy magyar nábob volt kisiskolásként az a Jókai-olvasmánya, melynek világa egy életre bevonzotta a Jókai-galaxisba. Mai napig meghatározóak számára Jókai írásai, világlátást, szemléletet adott s ad máig is. Nem kérdés szerinte, hogy ha Széchenyi a legnagyobb magyar és Deák a haza bölcse, akkor Jókai pedig a legcsodálatosabb magyar: egész élete, jelleme, gondolatai, liberalizmusa, munkássága, humora, hazafisága.

- Volt egy értékrend, amire építkezve képzeltük el a jövőt – folytatja Farkas Zoltán közgazdász, akinek a neve azok számára ismerősen csenghet, akik évtizedekkel ezelőtt már nyomon követték a kecskeméti közéletet. - Polgári értékrenden nyugvó berendezkedést gondoltunk kialakítani az említett három pilléren, ami hosszú távú vízióban, közös stratégiában jelenik meg a különböző szereplőknél; amit nem vitatunk el, miközben értékként fogadjuk el az értékpluralizmust. A demokrácia arról szól, hogy különböző nézetek megférnek együtt. Ezzel szemben régóta végtelenül leegyszerűsített, mindenféle színvonal nélküli világot érzékelünk magunk körül –összegzi a honnan hová jutottunk állapotot, ami a Jókai Szalon szervezéséhez is lökést adott.

- A jogi egyetem elvégzése után mindig maradt bennem nosztalgia az egyetemi beszélgetések, vitakörök iránt. Itt vitakészséget tanultunk, beszélő életmódot folytattunk, a nyitottságunkat fejlesztettük. A mindennapokban ezek idővel elmaradtak a munka és a család mellett, amik a világon a legértelmesebb dolgok, miközben szükség van erre a közösségi életre. – meséli Péter azt, hogy miért érezte fontosnak a szalon életre hívását.

- Ki kell jönni a buborékból. A politikaiból is. A szalon a valóság képét csiszolgatja értelmes keretek között – erősít rá Zoltán.

A szalon szervezői eddig is jártak különböző baráti-közéleti beszélgetésekre, de idővel azt érezték, hogy rendszeres alkalmakra és több nézőpont beemelésére van igény. A törzsgárda 20-25 fő, az élet különféle területeiről érkeztek: jogászok, műszakiak, tanárok, közgazdászok, vállalkozók.

A beszélgető kör megvolt már, de hiányzott valami, vagy inkább valakik. Ezért döntöttek úgy, hogy előadókat fognak hívni. Karmazsin Sándor ezredes, a kecskeméti repülőezred volt parancsnoka az orosz-ukrán háború kapcsán katonapolitikáról beszélt, a kecskeméti kötődésű, külpolitikai szakértő Szent-Iványi István, aki idén márciusban a KecsUP-nak is adott interjút pedig, Magyarország külpolitikai dilemmáiról. Tartalmas volt a kecskeméti származású Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő előadása is. Vendégül látták Magyar Bálintot, aki A posztkommunista rendszerek anatómiája című könyvét ismertette. Petőfiről Szilágyi Márton irodalomtörténész adott elő, Falusi Norbert történész az erdélyi magyar nemzetépítőkről a huszadik század elsőfelének időszakából, legutóbb pedig Füzi László József Attila-díjas irodalomtörténész Németh Lászlóról.

- Az alkalmaink interaktívak, minden esetben élénk beszélgetés szokott kialakulni az előadó és a szalon tagjai között – állapítják meg az alapítók.

Ami a jövőt illeti, helyi és országos nevek is szerepelnek listájukon, akiket szeretnének meginvitálni.

A szalon segít a közéletben való eligazodásban - magyarázza Zoltán, keresve a választ a léthelyzetre adható magyarázatok között. - A világról sokféle magyarázat létezik, amiket egy határon belül el tudunk fogadni, de a háttérhatalmakról szóló politikai narratívákat már nem. Laposföld-hívőkkel a politikában még nagyobb káosz lesz. Mi itt a Jókai Szalonban elfogadjuk a tudást, a szakembert, a tudományt, a racionális magyarázatokat, mert számunkra fontos megérteni azt, hogy a dolgok hogyan működnek, mi miért történik.