Ünnepelt Baja dolgozószobája

Főként szakmai jellegű programokkal készült az ünnepi eseményre a könyvtár közössége. Pethő Attila műsorvezetőként üdvözölte a megjelenteket, a Liszt AMI tanáraiból álló vonósnégyes pedig a bajai kötődésű Rózsavölgyi Márk muzsikájával alapozta meg a hangulatot. Nyirati Klára polgármester köszöntőjében nem titkolta kötődését, hiszen – mint elmondta – kilencéves kora óta olvasója a könyvtárnak, amely akkoriban még a Tóth Kálmán téren működött, és az iskolai könyvtárból irányították át oda. Már első látogatása alkalmával belefeledkezett a könyvek varázslatos világába, a rajongása pedig azóta is tart, és azt vallja: a regényolvasásnál nincs jobb stresszoldó.

– Igazi kikapcsolódást jelent bejönni a könyvtárba, ahol a történetek életre kelnek. Ebben az épületben összpontosul mindaz, amit Baja életében és fenntartásában a legfontosabbnak tartok: zöld, biztonságos és pezsgő. Mindannyian büszkék lehetünk arra, amit ez az intézmény nyújt a lakosságnak – emelte ki a városvezető.

Nem volt eseménytelen az elmúlt 75 év, hiszen az intézmény ez idő alatt több helyszínen, számos fenntartóval és rengeteg dolgozóval működött, története mégis egységes. Két további dátum is említésre méltó: idén van 69 éve, hogy az olvasók kérésére Ady Endre nevét vette fel az intézmény, és decemberben lesz éppen harminc éve, hogy a könyvek beköltöztek a zsinagóga épületébe.

Szakmai előadások is elhangzottak. Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója Magyarország nemzeti könyvtára és a városi könyvtárak kapcsolatát ismertette, kiemelve: számukra fontos minden olyan esemény, amely a települési tékákhoz kapcsolódik. Mint mondta: könyvtári rendszer fókuszában a felhasználó, azaz az olvasó áll, és minden intézményegység törekvése, hogy kiszolgálja az igényeiket. Ugyanakkor az OSZK feladata a magyar nemzeti írott kulturális örökség összegyűjtése, feldolgozása, megőrzése, kutatása, szolgáltatása és népszerűsítése, archiválása. Magyarországon több ezer könyvtár működik, a települési könyvtárak fenntartása kötelező feladat, 15 ezer fő fölötti lakossággal rendelkező települések esetében ezt önálló intézményben kell biztosítani. Az OSZK az utóbbi időben számos olyan fejlesztést végzett, amelyet bármely intézmény igénybe vehet, a következő időszak nagy feladata pedig az olvasás népszerűsítése és az ismeretterjesztés lesz: ezt Kárpát-medence szerte szeretnék végezni, szoros együttműködésben a vármegyei hatókörű könyvtárakkal.

Az Informatikai és Könyvtári Szövetség (KSZ) működését ismertette előadásában Tőzsér Istvánné Géczi Andrea elnök, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvár igazgatója, kiemelve: büszkék lehetünk a Magyarországon remekül működő könyvtári rendszerre.

– Jó könyvtár az, ahol az ember jól érzi magát, ha betér, sikerül felkelteni az érdeklődését, megtalálja azt, amit keres, és biztonságban érzi magát. A jó könyvtáros pedig egyben közösségszervező is. Kellenek a saját hagyományok, valamint a hatékony, személyre szabott kommunikáció – mondta az elnök, hangsúlyozva, fontos feladat bevonzani az olvasni egyébként nem szerető lakosokat is. Hozzátette: az IKSZ folyamatosan segíti a települési könyvtárakat érdekképviselettel, országos rendezvények szervezésével, tudásátadással, szakmai napokkal. Idén a 18. Országos Könyvtári Napok sorozatába több mint ezer település könyvtára kapcsolódik be.

Zalavári László, aki tíz éve tölti be az ünneplő intézmény igazgatói tisztségét, részletes vetítettképes előadással készült a könyvtár múltjáról, történetéről, vezetőiről és dolgozóiról, kiemelkedő rendezvényeiről, külön kitérve a tékának otthont adó zsinagóga történetére is. Mint elhangzott: előzményként az egyleti könyvtárakat lehet említeni, majd a városi múzeum alapításakor elkezdtek könyveket is gyűjteni, és 1948. március 15-én múzeumi keretek között megnyílt a nyilvános könyvtár is, dr. Gerő Gyula vezetésével. Beiratkozási díjként felnőttek számára három, míg diákoknak egy forint díjat határoztak meg. A következő évtizedeket is nagy formátumú vezetők személyisége jellemezte, leghosszabb ideig (csaknem 19 évig) Gira László igazgatta a könyvtárat. A szabadpolcos rendszer a 60-as években merült fel, addig szigorúan üveg alatt tartották az állományt, és a könyvtárosok keresték ki a kívánt könyvet.

Az igazgató kitért arra a folyamatra is, amelynek eredményeképpen a város megvásárolta a zsidó közösségtől a zsinagógát, és felajánlotta könyvtári célokra, így „Baja dolgozószobája, a szellemi élet centruma” mai napig is ebben működhet. Az igazgató köszönetét fejezte ki mindazon támogatók – Antal Pincészet, Bácsbokodi Süteményház Kft., Csomor Csaba egyéni vállalkozó, a Lisz AMI és a Malom Club Kft. – felé is, amelyek lehetővé tették ennek az ünnepi eseménynek a megvalósítását. (Forrás: bajahangja.hu/S.B.)