Városalapítók hete Félegyházán

A megjelenteket Csányi József polgármester köszöntötte, és felidézte: Kiskunfélegyháza legnagyobb kulturális és hagyományőrző eseményén, a Városalapítók hetén arra a történelmi dátumra emlékezünk, amikor a redempciót engedélyező kiváltságlevelet Mária Terézia királynő a Jászkun kerület legfőbb bírájának, Magyarország nádorának, gróf Pálffy Jánosnak átadta. Ez a nap 1745. május 24-e volt, amit 2000-től Kiskunfélegyháza ünnepeként tartunk számon - írja a Félegyházi Közlöny.
– Minden település életében van egy ünnep, amely magasztos és felemelő. Kiskunfélegyháza esetében ez az ünnep a Városalapítók hete, amely minden évben a visszatekintés és a remény örök pillanata. Nekünk, kiskunfélegyházi polgároknak, becses hagyományként és üzenetként marad meg az a 278 évvel ezelőtti nap, amikor kihirdették a redempció törvényt. Ettől kezdve a kiskun terület ismét önálló, szabad közigazgatási területté vált, amelynek Kiskunfélegyháza lett a székhelye.
Márai így írt az otthonról: „A szülővároshoz a viszonyunk az évekkel mind bensőségesebb, bonyolultabb lesz. Az ember lassan elfelejt minden érzelmességet, s mint minden bensőséges kapcsolatban, nem erényeit vagy hibáit nézzük annak, aki fontos nekünk, hanem a tényt, hogy van. S ez, ahogy múlnak az évek, mindennél fontosabb.”
Kiskunfélegyháza csöndes, de amikor szól, akkor szavai örök emléket írnak a történelem nagykönyvébe: ez a város egyengette Petőfi lépteit, ez a föld ringatta bölcsőjét Móra Ferencnek, Holló Lászlónak, itt buzdított Kossuth, s „üdvözölte a csatákban megbarnult haragos kunokat!” Kiskunfélegyháza sokak szülőföldje, de a városnak nem mindig volt elég ereje, hogy mindenkit itt tartson, mindent megtartson. Akik elkerültek innen, mindig jó szívvel gondolnak a városra, és büszkén hirdetik: én félegyházi vagyok! Félegyházi, aki még a Rózsakertre is emlékezik, aki még a Fürdőszállóban vigadott, oly sokat sétált a platánok alatt, mennyi majálist megélt a Parkerdőben - ezt mind csak az érti, aki félegyházi.

Ezek a képeink a távoli és közelmúltból, a jelenből, de a városnak világos jövőképe is van. Olyan jövőképe, amelyben a mindennapi hősök szerepe meghatványozódik. Nemes és szép feladat azon emberek, közösségek elismerése, akik sokat tettek, tesznek Kiskunfélegyházáért.
- Az élet számos területén lehet bizonyítani: a kultúrában, a sportban, a nevelésben vagy a mindennapi kenyérkereset biztosításában. Egy dolog ezekben az emberekben, közösségekben azonos: megalkuvást nem ismerő elszántsággal, a városalapítók hitével, az itt élőkért dolgoznak, tevékenykednek. A most kitüntettek többsége bizonyára azt mondja, ha megkérdezzük, hogy csak tették a dolgukat, végezték, amit elvállaltak, vagy rájuk bíztak. Ez minden. Igen, igen, de ez a legtöbb, a legbecsesebb. Köszönet érte! Szívből gratulálok minden kitüntetettnek! Vigyék messze ennek a városnak hírét, de továbbra is tevékenykedjenek érettünk! – mondta ünnepi köszöntőjében a polgármester.
Ezt követően Mészáros Márta, a Kiskun Múzeum igazgatója, az értéktár bizottság tagja ismertette a Kiskunfélegyházi Értéktár Bizottság döntését a városi értéktár gyűjteményébe választott helyi értékekről.
– A Kiskunfélegyházi Értéktár Bizottság szervezi a városban fellelhető nemzeti értékek azonosítását. Az elmúlt évek során 98 olyan tárgyi és szellemi, kulturális örökségi értéket vonultatott fel és emelt be a bizottság a városi értéktár gyűjteménybe, amelyet egy könyv formájában is megjelentetett. Ehhez a sorhoz csatlakozva a bizottság javaslata alapján a képviselő-testület öt újabb, városunkat meghatározó értéket kíván beemelni az értéktár gyűjteményébe – fogalmazott az értéktár bizottság tagja.