A gímszarvasok védelmében
Az Év Erdőgazdálkodója kategória díját Sulyok Ferenc, a kecskeméti Kefag Zrt. vezérigazgatója nyerte az idén. A díjról, valamint a szarvasok agancsváltása miatt hozott erdőlátogatási korlátozásokról beszélt a vezérigazgató a napokban a rádióban.
Elmondta, hogy kategóriájában a Magán Erdőgazdálkodók, Magán Erdőtulajdonosok Országos Szövetsége, valamint az Országos Erdészeti Egyesület kapott felkérést, hogy jelöljön olyan embert, aki a társadalmi szerepvállalása révén méltó arra, hogy az agrárium népszerűségét javítsa. Több jelölést is tettek, kategóriánként legalább két jelölet javasoltak. A folyamat tavaly novemberben indult, majd december elején volt egy személyes meghallgatás. A zsűri már akkor döntött, és december végén, január elején lehetett ismerni, hogy ki a kategória díjazottja, majd a 11 kategóriagyőztesre lehetett szavazni, hogy kihez kerüljön az Év Agrárembere díj. A végeredmény a díjátadó gálán derült ki. A verseny fővédnöke a mindenkori agrárminiszter, és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a rendezvény védnöke.
Sulyok Ferenc azt is elmondta: a megméretés arról szól, hogy népszerűsítsék az agráriumot – melynek része az erdőgazdálkodás is, és három éve létezik e kategória a versenyben –, illetve az agráriumban dolgozókat.
A díjátadót februárban tartották Egerben. Sulyok Ferenc megemlítette, hogy Göbölyös Sándor, egy helvéciai gazda lett Az év fiatal gazdája kategória kitüntetettje.
A vezérigazgató arról is beszélt a rádióműsorban, hogy miért vezették be a március közepéig tartó erdőlátogatási korlátozást. Sulyok Ferenc hangsúlyozta, hogy ez a működési területük egy nagyon csekély részét érinti: Császártöltés, Kunfehértó, Jánoshalma és Imrehegy közigazgatási területén rendeltek el ilyen korlátozást, és ezen belül is csak ott, ahol a vadászati jogot, illetve az erdőgazdálkodási haszonvételt is a társaságuk gyakorolja. A korlátozás azért rendelték el, mert a gímszarvas agancsváltásakor azt tapasztalták, hogy bizonyos szervezett csoportok jelentek meg az erdőben azért, hogy árkon-bokron űzzék- hajtsák a vadat, hogy szándékosan nekiugrasszák őket sűrűbb erdőknek, ezzel okozva az agancs leválását. Sőt ezt tetézik azzal, hogy dróthuzalt is kifeszítenek azért, hogy még inkább kényszerítsék a vadállományt agancsa elvesztésére, amit aztán a feketepiacon értékesítenek. Az agancsok gyűjtését ugyanis kizárólag a vadászterületen vadászati joggal rendelkezők végezhetik, így ezek a csoportok lopást követnek el. Sulyok Ferenc elmondta, hogy vadak ilyenfajta űzése a közösségre is nagyon veszélyes, mert ezzel megriasztják a vadakat, melyek egyébként is zaklatott állapotában vannak ebben az időszakban. Ha pedig megzavarják őket, körültekintés nélkül szaladnak keresztül a térség útjain, veszélyeztetve a közlekedők testi épségét.
A vezérigazgató kiemelte: – Nem a túrázók ellen irányul az intézkedés, őket továbbra is várják a kijelölt túraútvonalakon, de azokról tilos letérni – hangsúlyozta Sulyok Ferenc, aki arról is beszélt, hogy ebben az enyhe téli időszakban igen előrehaladott állapotban van a vaddisznó kocák ellése. Sokan nem tudják, hogy a vaddisznók közül nem csak a vadkan tud komoly sérüléseket okozni, sőt, még vehemensebben védi a kicsinyét a vaddisznó koca, ami szintén rendelkezik agyarral. A nem megfelelő helyen sétáló gyanútlan látogató védelmében is született ez a korlátozó rendelkezés, ami március 15-ig tart. S ha már március 15., a vezérigazgató elmondta azt is, hogy készülnek nemzeti ünnepünk hagyományos programjaira a hetényegyházi Nyíri erdőben.
