Bajai fórum a státusztörvényről

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke elmondta: a fórumsorozat fő célja megismertetni az érintettekkel a státusztörvény, a jogállásváltás következményeit, amelyek akkor lesznek esedékesek, ha a kormány a beterjesztett formában fogadja el az intézkedést.

– A hétköznapi gyakorlatokra nézve a mindennapokban, a munkavállalás, szabadság és bérezés tekintetében is lesznek változások, ezeket tételesen végigvesszük. Szeretnénk felhívni a kollégák figyelmét arra, mit szabad elfogadni és mit nem, mire figyeljenek, amikor elfogadják a jogállásváltást. A szakszervezetek nagy történelmi bűne, hogy az elmúlt 30 évben elmulasztották a tudatos munkavállalóvá való nevelést: ennek sürgős pótlása az egyik hosszú távú feladatunk. Példát lehet venni a román kollégákról, akik már 20 éve elkezdték a szakszervezeti vezetők és a tagság képzését, és ott 150 ezren kimentek az utcákra: nálunk ez egyelőre elképzelhetetlen – fogalmazott az alelnök.

Felidézte: 1992-ben elfogadtak egy közalkalmazotti törvényt, aminek az volt az alapelve, hogy a közszférában alkalmazottak a versenyszférához képest jóval alacsonyabb bérezésben részesülnek, cserébe azonban igen sok munkaidő-kedvezményt, feladatellátási kedvezményt és a hűségért bónuszokat, jutalmakat kapnak. Ez nagyobb jogbiztonságot ad a munkavállalónak a versenyszférához képest.

– A kormány 2010 óta ezeket a kedvezményeket, jogokat igyekszik lefaragni, miközben ugyanonyan alacsonyan akarja tartani a béreket, ez pedig súlyos konfliktusokhoz vezet. A szerzett jogok elvétele az Európai Unió köreiben is szemet szúrt, külön kikötötték a források felhasználásával kapcsolatban, hogy a közalkalmazottakat, oktatásban dolgozókat semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érheti, illetve számukra hátrányos jogszabály változás nem következhet be, ahogyan például az orvosok esetében megtörtént – részletezte az alelnök.

Hozzátette: a státusztörvény életbe lépése sokkal hátrányosabb helyzeteket eredményezhet a munkavállaló számára.

– Benne van például, hogy a munkavállaló átvezényelhető lesz egy éves időtartamra, ez egy tankerületen belül akár 70-80 kilóméteres távolságot is jelenthet, ami napi másfél-két óra utazás, de útiköltség-térítés nélkül. Továbbá a kormány most kezdi el előkészíteni a vidéki kis iskolák bezárását: a tantestületeknek csak a felét lehet határozatlan idejű szerződéssel alkalmazni, emiatt lesznek olyan iskolák, ahol a főállású pedagógusok száma kisebb lesz, mint ahány osztály van. Így a kormánynak lesz hivatkozási alapja ezek bezárására, hiszen a feladatukat nem tudják ellátni. Megpróbálják a gázhiányra is felkészíteni az oktatási rendszert, a nyári szünetet meghosszabbítani, illetve a jog eszközével akár be is záratni vagy összevonni intézményeket, bevezetve a délelőtti-délutáni oktatást egy intézményen belül. Ezek az intézkedések a munkavállalók és a szülők számára is hátrányosak. A távolléti díjat a jogszabály kivezeti: ez szintén hátrányos, mert csak az alapbér szerinti fizetést kaphatják meg a túlmunkák elszámolásánál vagy szabadság esetén. Megemelik az ingyen helyettesítések óraszámát, negyven órára elrendelhetik a bent tartózkodást az oktatási intézményben akkor is, ha a tanári szobában esetleg nincs is annyi szék és asztal, ahány fős egy tantestület, tehát a feltételeket nem tudják biztosítani, illetve képesítés nélkül is lehet majd tanítani – sorolta az alelnök. Hozzátette: az intézkedések egyként érintik majd az egyházi, az állami és az alapítványi iskolákat, óvodákat, legyen az általános vagy gimnázium, illetve pedagógiai szakszolgálatokat és az egységes módszertani intézményeket is. Személyekre lebontva, ez országos szinten mintegy 140 ezer pedagógust és további 40 ezer nevelést-oktatást segítő technikai munkatársat (NOKS) jelent. Ugyanakkor az alelnök arra is felhívta a figyelmet: Magyarországon ma 16 ezer pedagógusi és 14 ezer segítői állás nincs betöltve, az országban összesen 146 ezer főállású alkalmazott dolgozik a közoktatásban, és az Európai Unióban nálunk a legmagasabb a tanítással lekötött munkaidő.

– A rendszer nem fog teljesen összeomlani. Működik majd, csak épp igen távol kerül a minőségi oktatástól – vélekedett az alelnök. Arra biztatta a jelenlévőket: intézményi összefogással lépjenek fel a számukra hátrányos intézkedések ellen. Kiemelte: a jogállásváltozás új szerződésekkel jár, ezeket ajánlatos tüzetesen átvizsgálni aláírás előtt (erre 5 munkanap kell, hogy rendelkezésükre álljon), akár a szakszervezettől is jogi segítséget kérni, ha valamit nem szeretnének aláírni.

Kajtár Hajnalka, a PSZ Bács-Kiskun megyei szervezetének elnöke a bajai fórumon elmondta: a megyében sok apró településen működnek kis iskolákkal, csak alsó tagozattal vagy összevont osztályokkal.

– Eddig ez teljesen kivitelezhető volt, és a települések élete szempontjából is fontos, hogy lehetőleg ne vigyék el tanulni a gyerekeket más településekre. Ezeket az intézményeket most veszély fenyegeti, de még tudjuk, hogy pontosan mi kap helyet a törvényben, ezért konkrét számadatokat egyelőre nem tudunk. Bízunk abban, hogy csak kevés intézményt érint, és az is kérdéses, hogy a fenntartókkal milyen egyeztetéseket tudunk folytatni – ismertette a megyei elnök. Kockázati tényezőként említette a pályaelhagyást is.

- Már többen jelezték – főként a fiatalabb korosztály képviselői –, hogy amennyiben a státusztörvényt jelenlegi szövegállapottal fogadják el és vezetik be, az számukra a pedagógusi pályafutás végét jelenti. Holott a pedagógustársadalom országszerte elöregedő tendenciát mutat: erre Totyik Tamás is külön felhívta a figyelmet, kérve a jelenlévőket, hogy segítsék a fiatal pályatársakat. Kiemelte: jelen állás szerint 22 ezerrel több oktató-nevelő megy nyugdíjba, mint ahányan egyáltalán kijöhetnek a főiskolákról, egyetemekről. Egy nem reprezentatív felmérés szerint pedig, a fiatal pályaelhagyók két okból hozzák meg ezt a nehéz döntést: az alacsony bérezés miatt, valamint az idősebb pályatársakkal való feszült munkakapcsolat okán. (Forrás: bajahangja.hu/S.B)