Szabadszállási Strázsapróbák
Újraindultak a mini próbák a szabadszállási Strázsa Tanyán. A kéthetes képzési program célja, hogy felkészítse az értelmi fogyatékossággal élő fiatalokat az önállóbb életre. A képzés a mindennapi életet modellezi öt területen, életviteli tevékenységek, munkavégzés, társadalmi ismeretek, szabadidő aktív eltöltése, környezetvédelem témakörökben. A résztvevők személyre szabott segítséget kapnak, de csak annyit, amennyire valóban szükségük van.
– A Strázsapróba eredményeit ismerve, a szülők könnyebben belátják, hogy gyermekeik valóban felnőttek, és képesek több-kevesebb segítséggel, de önálló életet élni. A négynapos „mini” program kiváló lehetőség az ismétlésre, a már elsajátított kompetenciák gyakorlására. Ugyanakkor kezdők is jelentkezhetnek, akik először csak szeretnének belekóstolni a programba, de még nem állnak készen a kéthetes „önállóságra” – foglalta össze a program lényegét Németné Horváth Beáta, a Strázsa Tanya Turisztikai és Képző Közhasznú Szociális Szövetkezet igazgatója.
A közelmúltban ismét a felnőtt életre készülő fiatalok csapata érkezett a Strázsa Tanyára. Többségük már „haladó”, de jöttek bátor kezdők is. Nagy volt az izgalom és a készülődés a házigazdák, vagyis a Strázsa Kégli támogatott lakhatás lakói között is. Ők azok a fiatalok, akik sok-sok Strázsapróba sikeres teljesítését követően, ma már a közösség stabil tagjai. A fiatalok egy része kísérővel érkezett, a többiek egyedül jöttek. A hangos üdvrivalgásokkal kísért találkozásokat követően komolyabb megbeszélésre került sor. A Strázsa szakemberei és a segítő munkatársak ismertették a kurzus menetét, a napirendet, a feladatokat, de természetesen a tervezett szabadidős programokat is.
A vacsorát és kötetlen beszélgetést követően az első próbát kellett teljesíteni, vagyis szülők nélkül, csak a legszükségesebb segítői támogatással lebonyolítani az esti teendőket. Másnap reggel már munkába kellett állni. Volt, aki a vendégházban segített a takarításban, mások kinti feladatokat láttak el, és néhányan kézművesmunkát végeztek. Délután elméleti oktatáson vettek részt a fiatalok. Beszélgettek a munkavállalásról, munkaszerződésről, fizetésről. A könnyebb megértés kedvéért „munkaszerződést” írtak alá, és aznapi munkájukért fizetést (játékpénzben) kaptak.
– A szállást és étkezést a „keresetükből” kellett kifizetniük a fiataloknak, de nagy megkönnyebbülésükre, zsebpénzük is maradt, amiért egy-egy üdítőt vásárolhattak maguknak. A szabadidő hasznos eltöltésében fontos szerepet szántunk a sportnak. Ezt szem előtt tartva lovaglás, illetve íjászat szerepelt a kínálatban. Mindkét sportág egyöntetű sikert aratott a résztvevők körében. A kulturális program sem maradt el. A próbázók a soltszentimrei amatőr színjátszók előadását nézték meg Szabadszálláson, amely újabb közös élménnyel gazdagította a csapatot. Aki úgy döntött, szentmisén is részt vett, majd a közös játék után ebéd zárta a Strázsapróbát. A néhány nap alatt látszólag apró eredmények születtek, ezek mégis óriási lépések egy értelmileg akadályozott ember életében – emelte ki Németné Horváth Beáta.
A búcsúzkodás újabb próbatételt jelentett, a fiatalok nehezen váltak meg egymástól, és mindenki megígérte, hogy visszatér.
- A fiam, először életében, hajlandó volt aláírni a nevét. És egyedül rendbe tette az ágyneműjét! Első alkalommal vett részt a programban, és már alig várja a következőt. Otthon könyörögni kell, hogy reggel felkeljen, a Strázsán pedig kipattant az ágyból, és felöltözve várta, hogy induljon a nap – lelkendezett az egyik édesanya. (Forrás: baon.hu, fotó: Németh Csaba)
